Az �kori Egyiptom vagy „�egyiptom” (egyiptomi nyelven Kemet, a Fekete) hossz� ideig fenn�llt �kori, nagy folyam menti civiliz�ci� volt �szakkelet-Afrik�ban, t�lnyom�r�szt a mai Egyiptom ter�let�n. A N�lus v�lgy�ben fek�dt a foly� k�z�ps� �s als� szakasza ment�n �szakon a N�lus-delt�ja �s a N�lus negyedik katarakt�ja k�z�tt, legnagyobb kiterjed�s�t az i. e. 2. �vezredben, az �jbirodalom idej�n �rte el.

Az �kori Egyiptom t�bb mint h�rom �s f�l �vezreden kereszt�l fejl�d�tt. T�rt�nete i. e. 3150 k�r�l kezd�d�tt a N�lus menti telep�l�sek egyes�t�s�vel �s i. e. 31-ben �rt v�get, amikor a R�mai Birodalom elfoglalta az orsz�got, b�r nem �k voltak az els�k, akik megszerezt�k az uralmat Egyiptom f�l�tt.

Az egyiptomiak orsz�gukat sz�mos n�ven emlegett�k, p�ld�ul Kemet, azaz „Fekete F�ld”.

Az �kori Egyiptom t�rt�nelm�r�l a legismertebb korabeli t�rt�nelmi forr�s Maneth�n egyiptomi papt�l sz�rmazik. Maneth�n a Ptolemaioszok kor�ban �lt. Munk�ja h�rom r�szb�l �llt, de csak t�red�kek form�j�ban maradt fenn.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_Egyiptom

H�rodotosz g�r�g t�rt�net�r� szerint Egyiptom a N�lus aj�nd�ka. Magyar�zata: minden �vben j�liust�l szeptemberig ki�nt�tt a N�lus. Oka: Eti�pi�ban a Kilimandzs�r� hava megolvad, az �rad�s iszapr�teget, term�f�ldet rakott le a N�lus k�rny�k�n, emiatt fejlett mez�gazdas�g, gazdag civiliz�ci�. �nt�z�s csatorn�k seg�ts�g�vel + v�zemel�k. 1950-ben Asszu�n-g�t meg�p�t�se, az�ta nincsenek �rad�sok.

EGYIPTOM KORSZAKAI

T�rt�net�t k�t m�dszerrel is lehet korszakolni:

1. Birodalmak szerint

    - �biradalom kora (i.e. 3000-t�l 1500-ig)

    - K�z�pbirodalom kora (i.e. 1500-t�l 1000-ig)

    - �jbirodalom kora (i.e. 1000-t�l 500-ig)

    - K�s�i kor (i.e 500-t�l i.sz 30-ig)

2. Dinaszti�k szerint

�sszesen 30 dinasztia uralkodott, t�bb ezer f�ra�val.

LEGH�RESEBB F�RA�K

M�N�SZ - els� f�ra�, i.e. 3000 k�r�l. � egyes�tette Als�- �s Fels�-Egyiptomot, s ezzel l�trehozta az egys�ges egyiptomi birodalmat. Ekkor jelent meg a hieroglif. A jelek sz�tagokat vagy bet�ket jel�ltek. A mag�nhangz�kat nem �rt�k. Hieroglif�k megfejt�je Champollion volt, francia tud�s. Rosetti-k� volt a seg�t�s�gre, rajta ugyanaz a sz�veg h�rom �r�sm�ddal (hieroglif�k, �j egyiptomi, g�r�g).

DZS�SZER - �birodalmi f�ra�, III. dinasztia tagja. Els� piramis �p�t�je i.e. 2800 k�r�l. L�pcs�s piramis Szakkara telep�l�sen. H�rom nagy szintb�l �ll, �p�t�mestere Imhotep volt.

KHEOPSZ, KHEPR�N, M�KERINOSZ - �biradalom IV. dinasztia tagjai. A IV. dinasztia tagjai �p�tett�k a legnagobb piramisokat. Legmagasabb Kheopsz�, 147 m�ter magas. E h�rom piramis elnevez�se a G�zai piramisok.

Piramis alap magyar�zata = a Nap szimb�luma. Eredetileg sz�nesz volt, teteje (cs�csa) aranyozott pyramidion.

Piramis �p�t�se: nem ismert�k m�g a kereket, nem haszn�ltak lovat, f�mek k�z�l csak a rezet ismert�k. 20-30 tonn�s k�t�mb�k, beilleszt�s mesters�ges r�mp�k, iszapcs�szd�k seg�ts�g�vel. K�t�anyagot nem haszn�ltak.

EHNATON - �jbirodalmi uralkod�. Nagy vall�s�j�t�, alap�t� volt. Az egyiptomi vall�s Ehnaton el�tt �s ut�n is politeista (t�bb isten h�v�) volt. Ehnaton elt�r�lte a t�bb isten hitet �s monoteizmust (egy isten hit) vezetett be = Aton vall�s. Egyetlen isten Aton lett, a t�bbit elt�r�lte. K�feliratokb�l kiv�sette a r�gi istenek neveit, hely�kre Atont iratta. Nev�t is megv�ltoztatta: IV. Amenhotep-r�l (�mol fia) Ehnaton-ra (Atomnak tetsz�). �j f�v�rost v�lasztott, Th�ba helyett Ahet Aton-t. Jelent�se: Aton f�nyhegye. Vall�sreform oka: f�ltette hatalm�t a kor�bbi vall�s papjait�l. �gy sz�ntett�k meg a paps�got (Amon paps�g). Feles�ge Nofeltete (Nofertiti), egyiptomi sz�ps�g ide�l. Ehnaton hal�la ut�n az Aton vall�st megsz�ntett�k, vissza�ll�tott�k a politeizmust. A r�gi istenek neveit visszav�st�k a feliratokba. 

TUTANHAMON - Ehnaton fia, r�gi vall�s vissza�ll�t�ja. Nev�ben �jra Amon neve. 18 �vesen halt meg, oka v�rfert�z�s a sorozatos rokonh�zass�gok miatt. Egyetlen kir�lys�r amit �ps�gben tal�ltak meg 1922-ben Howard Carter.

II. RAMSZESZ - nagy h�d�t� f�ra�, � ideje alatt a legnagyobb �s leghatalmasabb Egyiptom. 66 �vig uralkodott. Legnagyobb elenfelei a hettit�k - a mai T�r�korsz�g ter�let�n �ltek. Csata ellen�k: K�desi csata, a t�rt�nelem legnagyobb harci kocsi csat�ja (h�rom szem�lyes - 1 hajt�, 1 v�dekez�, 1 harcol�).

KLEOP�TRA - utols� egyiptomi f�ra�. R�ma volt ekkor m�r a vil�g ura. Kleop�tra c�lja, megmentse orsz�g�t a h�d�t�st�l. Sz�ps�g�t is bevetette. Elcs�b�totta Caesart. Caesar hal�la ut�n Antoniust. Ut�na Octavianust pr�b�lta, de nem siker�lt. K�gy�m�reggel �ngyilkos lett. Egyiptomot elfoglalt�k a r�maiak.

Forr�s: saj�t �r�s