Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja. A fogalomnak alapvetően két értelme lehet:

1. A mai Görögország területe az ókorban. A terület ókori történelme az i. e. 3. évezredtől, a minószi civilizáció kialakulásával kezdődik és a Római Görögország időszakával fejeződik be. A korszak végét a Római Birodalom bukása jelenti (i. sz. 476).
2. Az ókori görög civilizáció. Amikor a hétköznapi szóhasználatban azt mondjuk, hogy "már az ókori görögök is", akkor általában az i. e. 8. századtól, a görög írásbeliség újbóli megjelenésétől a klasszikus Athén korszakán át a hellenizmusig, esetleg a római császárkor elejéig virágzó görög civilizációt értjük alatta. Ez az ókor egész görögül beszélő világát jelenti és több mint ezer évet ölel fel időszámításunk előtt. Az ókori görög civilizáció nemcsak a mai Görögország területét alkotó Peloponnészoszi-félszigetet és égei szigetvilágot foglalta magában, hanem kiterjedt a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjének nagy részére. Ide tartozott Thrácia, Ciprus, Kis-Ázsia Égei-tengeri partvidéke (abban az időben Iónia), Szicília és Dél-Itália (másképpen Magna Graecia) és az elszórt görög gyarmatok: Illüria, Gallia déli partvidéke, Ibéria, Kürenaika (a mai Líbiában), valamint a Fekete-tenger partvidéke a kaukázusi Ibéria és Taurisz partjai mentén. Az ókori görög civilizációt a legtöbb történész az egész európai civilizáció alapjának tekinti, hiszen a Római Birodalom továbbfejlesztette és elvitte Európa sok részére. Az ókori görög civilizáció roppant hatással volt a modern világ nyelvére, politikájára, oktatási rendszerére, filozófiájára, tudományára, művészetére és építészetére, táplálva a nyugat-európai reneszánszot, újjáéledve Európa és Amerika klasszicizmusában is a 18. és 19. században is.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g

AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG TÖRTÉNETE

Nem volt egységes ország, hanem sok kisebb városállamból ún. poliszból állt. Legjelentesőbbek: Athén és Spárta. Görögország egyesítése i.e. 336, Nagy Sándor nevéhez fűződik.

Korszakai:

1. Mínoszi civiliáció - i.e. 2000-től 1600-ig. Kréta szigetén létezett. Királyság volt, központja Knosszosz városa. Itt volt a királyi palota, régészek feltárták, híresek a falfestményei. Gyakori bika ábrázolás pl. bikaugrás, bikaviadal.

Mínosz - leghíresebb király volt. Hozzá fűződik a Minotaurusz legendája: Istenek büntetése, mert elfelejtette bemutatni a bika áldozatot. Szörnyszülött fia született, labirintust épít neki lakhelyül. Évi adó hét fiú és lány beküldése áldozatnak sorsolással. Thészeuszra kerül a sor, elhatározza, hogy legyőzi. Problémája, hogy hogyan talál ki. Erre megoldás Ariadne fonala.

Daidalosz és Ikarosz története - Daidalosz a labirintus építője. Mínosz megtiltja, hogy elhagyja Krétát, ne árulja el a labirintus titkát. Fiával szárnyakat készítenek, repülnek, Ikarosz túl közel megy a Naphoz, megolvad a viasz, lezuhan.

2. Mükénéi civilizáció - i.e. 1600-től 1000-ig. Mükéné város a félszigeten. Mükéné népe az akhájok voltak. Ekkor játszódik Homérosz műve az Iliász és Odüsszeia = Trójai háború. A trójai háború valós esemény. Heinrich Schliemann német régész az Iliász leírása alapján megkereste és kiásta Tróját.

3. Klasszikus kor - i.e. 600-tól 300-ig. Athén és Spárta fénykora ez az időszak.

Forrás: saját írás

ÓKORI GÖRÖG ISTENEK

A Tizenkét olümposzi isten, vagy más néven a Dodekatheon , az ókori görög mitológiában a panteon legfőbb isteneinek csoportja, akik az Olümposz hegy legtetején éltek. A különböző korokban összesen tizenhét különböző istent tiszteltek az olümposziak között, de egy adott időben számuk sohasem haladta meg a tizenkettőt.

1. Zeusz a legnagyobb és leghatalmasabb isten, az olümposzi istenek karának vezetője, az időjárás, a mennydörgés és a villámok istene.
2. Héra Zeusz felesége, az istenek királynője, a menny és a csillagok, a házasság és a hűség istennője.
3. Poszeidón, – aki Hadésszal – Zeusz után a legnagyobb tisztelettel övezett isten a tengerek, folyók és források, az árvizek és földrengések istensége.
4. Aphrodité a szerelem, a szexualitás, a szépség és a vonzerő istennője.
5. Héphaisztosz a tűz istene, a szakszerűség, a művészi kidolgozás és fegyverművesség megszemélyesítője az istenek kovácsmestere.
6. Apollón a jövendölés, a fény, a zene, a gyógyítás – a betegség és az orvoslás – valamint az íjászat istene.
7. Hermész az útmutatás, a jóslás, a vigasz és az újjászületés, az utazás, a pásztorkodás istene, a tolvajok patrónusa és az istenek hírnöke.
8. Démétér a föld termékenységének istennője, a mezőgazdaság védnöke. Nagylelkűsége táplálja az embereket.
9. Artemisz a vadászat istennője, az állatok, a vadon és a fiatal lányok patrónusa.
10. Pallasz Athéné a bölcsesség istennője, az erő, a kézművesség (különösen szövés, fazekasság és ácsmesterség), a belső szépség, műveltség és a harc megtestesítője.
11. Arész a háború és a vérontás istene.
12. Hesztia az otthon, a család és a szív istennője.

Alvilág

• Hadész az univerzum egyharmadának istenkirálya, az alvilág sötétje, a holtak birodalma.
• Perszephoné az alvilág királynője, a halál és a tavaszi újjászületés istennője.

További istenek

• Dionüszosz a bor, a szőlő, a növényzet, a termékenység, a színjátszás és a mámor istene.
• Héraklész az istenek védelmezője, a hősi önfeláldozás megtestesítője (halálával nyert öröklétet az istenek karában).
• Héliosz a napisten, a Hold és a Hajnal istennőinek bátyja.
• Hébé az ifjúság és a menyegző istennője.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tizenk%C3%A9t_ol%C3%BCmposzi_isten