Az �kori R�ma �sszefoglal� n�v alatt R�ma �kori v�ros�llam�t, illetve az abb�l kin�tt �s a F�ldk�zi-tenger t�rs�g�re, valamint Eur�pa �s a K�zel-Kelet jelent�s r�sz�re kiterjed� �kori civiliz�ci�t �rtj�k. 12 �vsz�zados fenn�ll�sa alatt (i. e. 8. sz�zad – i. sz. 5. sz�zad) a r�mai civiliz�ci� kis helyi kir�lys�gb�l a hatalmas R�mai Birodalomm� n�tt, amelyben a megh�d�tott ter�letek nagy r�sz�nek lakoss�ga asszimil�l�dott �s a r�mai civiliz�ci� r�szes�v� v�lt. Az �kori G�r�gorsz�got �s az �kori R�m�t egy�ttesen „klasszikus �kori civiliz�ci�nak” vagy „antik vil�gnak” nevezik. Az �kori R�ma t�bbek k�z�tt az irodalom, a jog, a nyelvek, az �p�t�szet, a m�v�szet �s (ut�bb, a birodalmi korszakban) a hadvisel�s ter�n egyar�nt �ri�si hat�st gyakorolt Eur�pa k�s�bbi fejl�d�s�re.

R�MA ALAP�T�SA

R�ma alap�t�s�r�l k�t monda sz�letett:

• Az egyik szerint R�ma v�ros�t Romulus �s Remus, Mars hadisten �s Rhea Silvia ikergyermekei alap�tott�k. Romulus rabszolg�ja, f�lre�rt�s folyt�n meg�lte Remust, s Romulus lett R�ma els� kir�lya. A v�ros alap�t�s�t a hagyom�ny Kr. e. 753. �prilis 21-�re tette.
• A m�sik szerint a r�maiak Tr�j�b�l sz�rmaznak. A v�ros pusztul�sa ut�n haj�n �rkeztek It�lia k�z�ps� vid�k�re. Miut�n az itt �l� latinokkal szerz�d�st k�tve letelepedtek, hossz� ideig b�k�ben �ltek. Egyszer az egyik kir�lyukat gonosz �ccse el�zte a tr�nr�l. Az �j kir�ly megparancsolta a szolg�inak, hogy testv�re unok�it vess�k a Tiberis foly�ba. �gy akarta elker�lni, hogy a tr�nt k�s�bb elvegy�k t�le. A kos�rba tett ikerfi�kat a meg�radt, medr�b�l kil�pett Tiberis nem sodorta el, hanem a partra tette. Romulust �s Remust egy anyafarkas mentette meg. Megv�dte �s t�pl�lta a gyermekeket, majd a k�rny�kbeli p�sztorok nevelt�k fel �ket. Vit�z, er�s fiatalokk� v�ltak, �s visszaszerezt�k nagyapjuk tr�nj�t. Mivel ikrek voltak, �letkoruk alapj�n nem tudt�k eld�nteni, hogy melyik�k legyen a kir�ly, �s alap�tsa meg csod�s megmenek�l�s�k hely�n az �j v�rost. Felmentek teh�t egy-egy dombra, ahonnan az eget k�mlelt�k mad�rj�slatra v�rva. Remusnak hat, Romulusnak tizenk�t saskesely� jelent meg. �gy Romulus lett az �j v�ros ura, melyet r�la nevezt�k el R�m�nak. A mond�k szerint a v�rosalap�t�s itt is Kr. e. 753-ban t�rt�nt.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_R%C3%B3ma

AZ �KORI R�MA T�RT�NETE

Helysz�n Appenini f�lsziget, It�li�n v�gigh�z�d� hegys�gr�l kapta a nev�t.

�slak�i az etruszkok. �k hozt�k l�tre az els� kir�lys�got.

I.e. 1000 k�r�l latin bev�ndorl�s, legy�zik az etruszkokat, �tveszik a hatalmat.

I.e. 753 R�ma alap�t�sa. Alap�t�sr�l sz�l Romulusz �s Remusz legend�ja. K�z�sen alap�tj�k a v�rost, majd �sszevesznek. Remusz kig�nyolja Romuluszt a fal miatt, amit �p�tett. Romulusz m�regb�l meg�li. (anyafarkas nevelte fel �ket). Romulusz lesz R�ma els� kir�lya.

R�ma t�rt�net�nek h�rom korszaka:

1. kir�lys�g kora - i.e. 753-t�l i.e. 510-ig. Ezalatt h�t kir�ly uralkodott. Els� Romulsz, utols� Targuinius Superbus (nagyon g�g�s). Zsarnok volt, ez�rt n�p megd�nt�tte hatalm�t �s kiki�ltotta a k�zt�rsas�got.

2. k�zt�rsas�g kora - i.e. 510-t�l i.e. 31-ig

3. cs�sz�rs�g kora - i.e. 31-t�l i.sz. 476-ig

R�MA �S KARTHAGO H�BOR�JA

K�zt�rsas�g kor�nak legnagyobb h�bor�ja.

Karthago - �szak-afrikai kir�lys�g.

R�ma el�sz�r egy v�ros volt. Fokozatosan terjeszkedett �s birodalom lett bel�le. El�sz�r a f�lszigetet h�d�totta meg, itt szembe ker�lt riv�lis�val Karthag�val.

H�rom h�bor�t v�vtak - �n. pun h�bor�k.

1. pun h�bor� - t�tje, Szic�lia birtokl�sa. Mindk�t hatalom mag�nak akarta. I.e. 264 tengeri csat�ban R�ma gy�z. Gy�zelem oka a csap�h�d tal�lm�nya.

2. pun h�bor� - i.e 218-t�l i.e. 202-ig. Karthago c�lja a revans visszav�g�s. Hadvez�r�k Hannib�l. �vtizedekig k�sz�lnek Hannib�l vezet�s�vel. Hannib�l c�lja a meglepet�s. Nem tengeren t�mad, ahol a r�maiak v�rj�k. Ker�l� utat tesz, �tkell a Gibralt�l-szoroson, Pireneusokon, Alpokon. I.e. 214 Hannib�l gy�zelme. T�bb sz�z harci elef�nttal j�tt, de csak egy maradt �letben (�henpusztul�s, megfagy�s, szakad�kok). R�maiak p�nikba esnek, mond�s keletkezik: " Hannibal ante portas " (Hannib�l a kapuk el�tt). R�ma szerencs�je, tehets�ges hadvez�r ker�lt a hadsereg �l�re, Cornelius Scipio. Haditerve nem R�m�t v�dte, hanem elindult a v�dtelen�l hagyott Karthago elfoglal�s�ra. Hannib�l k�nytelen volt hazaindulni, hogy megv�dje az otthoniakat. I.e. 202 d�nt� csata Hannib�l �s Scipio k�z�tt (Z�mai csata, Scipio gy�zelme).

3. pun h�bor� - i.e. 160. Karthago m�r teljesen gyenge. R�ma el akarja v�gleg puszt�tani, hogy soha ne er�dhessen meg �jra. F�leg Caro szen�tor akarta ezt. Minden besz�d�t �gy fejezte be: " Ceterum censeo Carthaginem delendam esse. " (Akkor is azt mondom neketek, hogy Karthag�nak el kell pusztulnia). V�g�l megt�madt�k, lerombolt�k, f�ldjeit s�val behintett�k, hogy term�ketlen legyen. Karthago elt�nt a F�ld sz�n�r�l.

Karthago legy�z�se ut�n R�ma eg�sz Eur�pa �s a F�ldk�zi-tenger t�rs�g�nek ura lett. A megh�d�tott ter�leteket provinci�kba (tartom�nyokba) szervezt�k. �l�k�n helytart� �llt. Legjelent�sebbek: Hisp�nia (Spanyolorsz�g), Luzit�nia (Portug�lia), Africa (Tun�zia), Maurit�nia (Alg�ria, Marokk�), Gr�cia (G�r�gorsz�g), Maked�nia (�szak-G�r�gorsz�g), Cappadoria (T�r�korsz�g), Dacia (Erd�ly, Rom�nia), Thracia (Bulg�ria), J�dea (Izrael), Pannonia (Magyarorsz�g), Germ�nia (N�metorsz�g), Galbia (Franciaorsz�g), Britania (Anglia). Pann�nia f�v�rosa Aquincum a mai Budapest.

A K�ZT�RSAS�G V�LS�GA, POLG�RH�BOR� KORA

A k�zt�rsas�g megsz�n�s�hez �s a cs�sz�rs�g kialakul�s�hoz belh�bor�k sora vezetett: i.e. 73 Spartacus f�le rabszolgal�zad�s. A hadifoglyokb�l dolgoz� rabszolgolg�k vagy gladi�torok lettek. Gladi�tor j�t�kok sz�ntere anfite�trum. A legh�resebb a Coloseum R�m�ban. Gladi�tor kik�pz� iskola Capu�ban. Spartacus kik�pz� volt, de � is rabszolga. Fell�z�totta a gladi�torokat, megsz�knek. Kiszabad�tanak m�s rabszolg�kat, sokan csatlakoznak hozz�juk. C�l D�l-It�lia, haj�ra sz�ll�s. Oda�rnek kb. 20 000-en vannak. Spartacus meggondolja mag�t. Visszafordul R�ma fel�, hogy �tvegye a hatalmat, r�mai hadsereg vele szemben. Vez�r�k Crassus. Crassus gy�z. V�res megtorl�s, R�m�t�l Capu�ig vezet� �t Via Appia ment�n 6000 rabszolg�t keresztre fesz�tettek.

Ezut�n a hadvez�rek hatalma nagyon meger�s�d�tt R�m�ban. H�rman emelkedtek ki k�z�l�k:

1. Crassus - Spartacus legy�z�je

2. Pompeius - F�ldk�zi-tengeri kal�zok legy�z�se

3. Julius Caesar - Gallia �s Britania megh�d�t�sa

�sszefognak, hogy megszerezz�k a hatalmat. I.e. 60-ban els� triumvir�tus (h�rom f�rfi sz�vets�ge). Crassus hamarosan meghal, de a hatalmat siker�lt megszerezni�k. Caesar �s Pompeius egym�s ellen fordultak. Egyeduralom a c�ljuk. Caesar megindul Pompeius ellen. �tl�pi a Rubicon foly�t (Gallia �s It�lia h�t�rfoly�ja), ekkor mondja: " Alea acta est. " (A kocka el van vetve).

I.e. 48 Pharszaloszi csata, Caesar gy�zelme. Megszerzi az egyeduralmat. I.e. 48-44 Caesar uralma. Dikt�torr� ki�ltotta ki mag�t. M�g nem cs�sz�rs�g. A cs�sz�r sz� Caesar nev�b�l sz�rmazik. A szen�tus hatalm�t ezzel h�tt�rbe szor�totta. A k�zt�rsas�g kor�ban R�ma ir�ny�t�i a szen�torok voltak. A szen�torok f�lt�kenyek voltak Caesar hatalm�ra, �sszeesk�dtek a meg�l�s�re. I.e. 44 mer�nylet Caesar ellen, 23 k�ssz�r�ssal meg�lik. 23 szen�tor volt, k�z�s legyen a felel�ss�g. Utols� mondata: " Te is fiam, Br�tus. "

�jra a hadvez�rek hatalma er�s�dik meg. M�sodik triumvir�tus meglap�t�sa i.e. 44-ben, megszerzik a hatalmat, majd egym�s ellen fordulnak (Antonius, Lepidus, Octavianus). Lepidus meghal.

I.e. 31 Actiumi csata, Octavianus gy�zelme Antonis felett. Megszerzi az egyeduralmat. Nev�t megv�ltoztatja Augustusra (dics�ss�ges). � lett az els� cs�sz�r, mert felvette Caesar nev�t= Augustus Caesar.

A CS�SZ�RS�G KORA

A legh�resebb cs�sz�rok:

AUGUSTUS - els� cs�sz�r, eredeti neve Octavianus. Megsz�nteti a k�zt�rsas�got �s egyeduralmat teremt. F� c�lja, a hossz� polg�rh�bor� ut�n a b�ke megteremt�se. Siker�lt, uralko�sa �n. " Pax Romana " id�szaka. Ezut�n h�d�tani kezd. C�l a birodalom hat�rainak kiterjeszt�se a Rajn�ig �s a Dun�ig. Germ�nia, D�cia, Pann�nia megh�d�t�sa. Ki�p�ti a Limes vonalat. Er�drendszer �szaki-tengert�l a Fekete-tengerig a Duna �s a Rajna ment�n. Er�d�k l�ncolata n�h�ny kilom�terenk�nt. Ha valahol barb�r t�mad�s �rte a Limes-t jelad�s a szomsz�d er�dnek (t�k�r, t�z). V�gig futott a h�r, l�gi�k indultak a t�mad�s hely�re. Er�dt�pusok: Castellum (nagy er�d), Castum (k�zepes er�d), Burgus (�rtorony).

NERO - els� sz�zadban uralkodott. Az �n. �r�lt cs�sz�rok k�z� tartozott. Kezdetben anyj�val egy�tt uralkodott. Meg�lte anyj�t, �tvette a hatalmat. Kor legh�resebb filoz�fusa, Seneca volt gyermekkori nevel�je. K�s�bb �t is meg�lte. Egyik legh�resebb kereszt�ny �ld�z� volt. �ld�z�s oka az �n. cs�sz�rkultusz. A cs�sz�rok megk�vetelt�k, hogy �ket is istenk�nt tisztelj�k. Kereszt�nyek, csak egy Istent ismertek el. Katakomb�kban b�jk�ltak, R�ma alatti pincerendszer.

R�ma felgy�jt�sa. K�t oka volt r�:

1. r�foghassa a kereszt�nyekre

2. k�lt�nek k�pzelte mag�t, �s ihletet kapjon Tr�ja �g�se c�m� m�ve meg�r�s�hoz. L�ngok el�tt lanton j�tszva szavalta m�v�t.

CALIGULA - � is �r�lt cs�sz�r volt. Kinevezte kedvenc lov�t szen�torr�, aki r�szt vett az �l�seken. F� oka erre, hogy �gy gy�nyolja ki a szen�torkat.

MARCUS AURELIUS - a j� cs�sz�rok k�z� tartozott. Tehets�ges hadvez�r volt. �lland�an harcolt �szakon a germ�n t�rzsek ellen. V�dte a Limes vonalat. Filoz�fus cs�sz�r volt, f� m�ve az " Elm�lked�seim " c�m�. Egyik fejezet�t P�rk�ny mellett a Garam torkolat�n�l �rta. A fejezet v�g�n megjegyz�s: " �rtam a kv�dok f�ldj�n a Granum torkolat�n�l. "

DIOCLETIANUS -  legnagyobb probl�ma az �szaki germ�n bet�r�sek. A birodalom t�l nagyra n�tt. Neh�z volt egy k�zpontb�l ir�ny�tani.  Megold�sa a tetrarchia uralmi forma, kinevezett maga mell� h�rom t�rscs�sz�rtm �gy n�gy uralkod�ja lett a birodalomnak, k�l�n-k�l�n ter�letek f�l�tt, Diocletianus volt a f�n�k. 3. sz�zadi uralkod�. Egyik legnagyobb kereszt�ny �ld�z�.

CONSTANTINUS (Nagy Konstantin) - legnagyobb tette a kereszt�ny �ld�z�s megsz�ntet�se, a kereszt�nys�g �llamvall�ss� t�tele. L�tom�sa egy csata el�tt egy f�nyes kereszt (E jellel gy�zni fogsz.). Megnyeri a csat�t.

313 Mil�n�i Edictum - a kereszt�nys�g �llamvall�ss� t�tele.  � alap�totta Konstantin�poly v�ros�t, Boszporusz tengerszoros k�t oldal�n. K�s�bbi nev�n Biz�nc, ma Isztambul.

395 - a biradalom k�t r�szre bomlik: Nyugatr�mai Birodalom, f�v�rosa Ravenna. M�sik r�sze Keletr�mai Biradalom, f�v�rosa Konstantin�poly (Biz�nc).

476 - Nyugatr�mai Birodalom buk�sa, Odoaker g�t hadvez�r letasz�totta tr�nj�r�l az utols� r�mai cs�sz�rt Romulus Augustulus-t.

Forr�s: saj�t �r�s