Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük. 12 évszázados fennállása alatt (i. e. 8. század – i. sz. 5. század) a római civilizáció kis helyi királyságból a hatalmas Római Birodalommá nőtt, amelyben a meghódított területek nagy részének lakossága asszimilálódott és a római civilizáció részesévé vált. Az ókori Görögországot és az ókori Rómát együttesen „klasszikus ókori civilizációnak” vagy „antik világnak” nevezik. Az ókori Róma többek között az irodalom, a jog, a nyelvek, az építészet, a művészet és (utóbb, a birodalmi korszakban) a hadviselés terén egyaránt óriási hatást gyakorolt Európa későbbi fejlődésére.

RÓMA ALAPÍTÁSA

Róma alapításáról két monda született:

• Az egyik szerint Róma városát Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia ikergyermekei alapították. Romulus rabszolgája, félreértés folytán megölte Remust, s Romulus lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány Kr. e. 753. április 21-ére tette.
• A másik szerint a rómaiak Trójából származnak. A város pusztulása után hajón érkeztek Itália középső vidékére. Miután az itt élő latinokkal szerződést kötve letelepedtek, hosszú ideig békében éltek. Egyszer az egyik királyukat gonosz öccse elűzte a trónról. Az új király megparancsolta a szolgáinak, hogy testvére unokáit vessék a Tiberis folyóba. Így akarta elkerülni, hogy a trónt később elvegyék tőle. A kosárba tett ikerfiúkat a megáradt, medréből kilépett Tiberis nem sodorta el, hanem a partra tette. Romulust és Remust egy anyafarkas mentette meg. Megvédte és táplálta a gyermekeket, majd a környékbeli pásztorok nevelték fel őket. Vitéz, erős fiatalokká váltak, és visszaszerezték nagyapjuk trónját. Mivel ikrek voltak, életkoruk alapján nem tudták eldönteni, hogy melyikük legyen a király, és alapítsa meg csodás megmenekülésük helyén az új várost. Felmentek tehát egy-egy dombra, ahonnan az eget kémlelték madárjóslatra várva. Remusnak hat, Romulusnak tizenkét saskeselyű jelent meg. Így Romulus lett az új város ura, melyet róla nevezték el Rómának. A mondák szerint a városalapítás itt is Kr. e. 753-ban történt.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_R%C3%B3ma

AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE

Helyszín Appenini félsziget, Itálián végighúzódó hegységről kapta a nevét.

Őslakói az etruszkok. Ők hozták létre az első királyságot.

I.e. 1000 körül latin bevándorlás, legyőzik az etruszkokat, átveszik a hatalmat.

I.e. 753 Róma alapítása. Alapításról szól Romulusz és Remusz legendája. Közösen alapítják a várost, majd összevesznek. Remusz kigúnyolja Romuluszt a fal miatt, amit épített. Romulusz méregből megöli. (anyafarkas nevelte fel őket). Romulusz lesz Róma első királya.

Róma történetének három korszaka:

1. királyság kora - i.e. 753-tól i.e. 510-ig. Ezalatt hét király uralkodott. Első Romulsz, utolsó Targuinius Superbus (nagyon gőgös). Zsarnok volt, ezért nép megdöntötte hatalmát és kikiáltotta a köztársaságot.

2. köztársaság kora - i.e. 510-től i.e. 31-ig

3. császárság kora - i.e. 31-től i.sz. 476-ig

RÓMA ÉS KARTHAGO HÁBORÚJA

Köztársaság korának legnagyobb háborúja.

Karthago - észak-afrikai királyság.

Róma először egy város volt. Fokozatosan terjeszkedett és birodalom lett belőle. Először a félszigetet hódította meg, itt szembe került riválisával Karthagóval.

Három háborút vívtak - ún. pun háborúk.

1. pun háború - tétje, Szicília birtoklása. Mindkét hatalom magának akarta. I.e. 264 tengeri csatában Róma győz. Győzelem oka a csapóhíd találmánya.

2. pun háború - i.e 218-tól i.e. 202-ig. Karthago célja a revans visszavágás. Hadvezérük Hannibál. Évtizedekig készülnek Hannibál vezetésével. Hannibál célja a meglepetés. Nem tengeren támad, ahol a rómaiak várják. Kerülő utat tesz, átkell a Gibraltál-szoroson, Pireneusokon, Alpokon. I.e. 214 Hannibál győzelme. Több száz harci elefánttal jött, de csak egy maradt életben (éhenpusztulás, megfagyás, szakadékok). Rómaiak pánikba esnek, mondás keletkezik: " Hannibal ante portas " (Hannibál a kapuk előtt). Róma szerencséje, tehetséges hadvezér került a hadsereg élére, Cornelius Scipio. Haditerve nem Rómát védte, hanem elindult a védtelenül hagyott Karthago elfoglalására. Hannibál kénytelen volt hazaindulni, hogy megvédje az otthoniakat. I.e. 202 döntő csata Hannibál és Scipio között (Zámai csata, Scipio győzelme).

3. pun háború - i.e. 160. Karthago már teljesen gyenge. Róma el akarja végleg pusztítani, hogy soha ne erődhessen meg újra. Főleg Caro szenátor akarta ezt. Minden beszédét így fejezte be: " Ceterum censeo Carthaginem delendam esse. " (Akkor is azt mondom neketek, hogy Karthagónak el kell pusztulnia). Végül megtámadták, lerombolták, földjeit sóval behintették, hogy terméketlen legyen. Karthago eltünt a Föld színéről.

Karthago legyőzése után Róma egész Európa és a Földközi-tenger térségének ura lett. A meghódított területeket provinciákba (tartományokba) szervezték. Élükön helytartó állt. Legjelentősebbek: Hispánia (Spanyolország), Luzitánia (Portugália), Africa (Tunézia), Mauritánia (Algéria, Marokkó), Grécia (Görögország), Makedónia (Észak-Görögország), Cappadoria (Törökország), Dacia (Erdély, Románia), Thracia (Bulgária), Júdea (Izrael), Pannonia (Magyarország), Germánia (Németország), Galbia (Franciaország), Britania (Anglia). Pannónia fővárosa Aquincum a mai Budapest.

A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA, POLGÁRHÁBORÚ KORA

A köztársaság megszűnéséhez és a császárság kialakulásához belháborúk sora vezetett: i.e. 73 Spartacus féle rabszolgalázadás. A hadifoglyokból dolgozó rabszolgolgák vagy gladiátorok lettek. Gladiátor játékok színtere anfiteátrum. A leghíresebb a Coloseum Rómában. Gladiátor kiképző iskola Capuában. Spartacus kiképző volt, de ő is rabszolga. Fellázította a gladiátorokat, megszöknek. Kiszabadítanak más rabszolgákat, sokan csatlakoznak hozzájuk. Cél Dél-Itália, hajóra szállás. Odaérnek kb. 20 000-en vannak. Spartacus meggondolja magát. Visszafordul Róma felé, hogy átvegye a hatalmat, római hadsereg vele szemben. Vezérük Crassus. Crassus győz. Véres megtorlás, Rómától Capuáig vezető út Via Appia mentén 6000 rabszolgát keresztre feszítettek.

Ezután a hadvezérek hatalma nagyon megerősödött Rómában. Hárman emelkedtek ki közülük:

1. Crassus - Spartacus legyőzője

2. Pompeius - Földközi-tengeri kalózok legyőzése

3. Julius Caesar - Gallia és Britania meghódítása

Összefognak, hogy megszerezzék a hatalmat. I.e. 60-ban első triumvirátus (három férfi szövetsége). Crassus hamarosan meghal, de a hatalmat sikerült megszerezniük. Caesar és Pompeius egymás ellen fordultak. Egyeduralom a céljuk. Caesar megindul Pompeius ellen. Átlépi a Rubicon folyót (Gallia és Itália hátárfolyója), ekkor mondja: " Alea acta est. " (A kocka el van vetve).

I.e. 48 Pharszaloszi csata, Caesar győzelme. Megszerzi az egyeduralmat. I.e. 48-44 Caesar uralma. Diktátorrá kiáltotta ki magát. Még nem császárság. A császár szó Caesar nevéből származik. A szenátus hatalmát ezzel háttérbe szorította. A köztársaság korában Róma irányítói a szenátorok voltak. A szenátorok féltékenyek voltak Caesar hatalmára, összeesküdtek a megölésére. I.e. 44 merénylet Caesar ellen, 23 késszúrással megölik. 23 szenátor volt, közös legyen a felelősség. Utolsó mondata: " Te is fiam, Brútus. "

Újra a hadvezérek hatalma erősödik meg. Második triumvirátus meglapítása i.e. 44-ben, megszerzik a hatalmat, majd egymás ellen fordulnak (Antonius, Lepidus, Octavianus). Lepidus meghal.

I.e. 31 Actiumi csata, Octavianus győzelme Antonis felett. Megszerzi az egyeduralmat. Nevét megváltoztatja Augustusra (dicsősséges). Ő lett az első császár, mert felvette Caesar nevét= Augustus Caesar.

A CSÁSZÁRSÁG KORA

A leghíresebb császárok:

AUGUSTUS - első császár, eredeti neve Octavianus. Megszünteti a köztársaságot és egyeduralmat teremt. Fő célja, a hosszú polgárháború után a béke megteremtése. Sikerült, uralkoása ún. " Pax Romana " időszaka. Ezután hódítani kezd. Cél a birodalom határainak kiterjesztése a Rajnáig és a Dunáig. Germánia, Dácia, Pannónia meghódítása. Kiépíti a Limes vonalat. Erődrendszer Északi-tengertől a Fekete-tengerig a Duna és a Rajna mentén. Erődök láncolata néhány kilométerenként. Ha valahol barbár támadás érte a Limes-t jeladás a szomszéd erődnek (tükör, tűz). Végig futott a hír, légiók indultak a támadás helyére. Erődtípusok: Castellum (nagy erőd), Castum (közepes erőd), Burgus (őrtorony).

NERO - első században uralkodott. Az ún. őrölt császárok közé tartozott. Kezdetben anyjával együtt uralkodott. Megölte anyját, átvette a hatalmat. Kor leghíresebb filozófusa, Seneca volt gyermekkori nevelője. Később őt is megölte. Egyik leghíresebb keresztény üldöző volt. Üldözés oka az ún. császárkultusz. A császárok megkövetelték, hogy őket is istenként tiszteljék. Keresztények, csak egy Istent ismertek el. Katakombákban bújkáltak, Róma alatti pincerendszer.

Róma felgyújtása. Két oka volt rá:

1. ráfoghassa a keresztényekre

2. költőnek képzelte magát, és ihletet kapjon Trója égése című műve megírásához. Lángok előtt lanton játszva szavalta művét.

CALIGULA - ő is őrült császár volt. Kinevezte kedvenc lovát szenátorrá, aki részt vett az üléseken. Fő oka erre, hogy így gyúnyolja ki a szenátorkat.

MARCUS AURELIUS - a jó császárok közé tartozott. Tehetséges hadvezér volt. Állandóan harcolt északon a germán törzsek ellen. Védte a Limes vonalat. Filozófus császár volt, fő műve az " Elmélkedéseim " című. Egyik fejezetét Párkány mellett a Garam torkolatánál írta. A fejezet végén megjegyzés: " Írtam a kvádok földjén a Granum torkolatánál. "

DIOCLETIANUS -  legnagyobb probléma az északi germán betörések. A birodalom túl nagyra nőtt. Nehéz volt egy központból irányítani.  Megoldása a tetrarchia uralmi forma, kinevezett maga mellé három társcsászártm így négy uralkodója lett a birodalomnak, külön-külön területek fölött, Diocletianus volt a főnök. 3. századi uralkodó. Egyik legnagyobb keresztény üldöző.

CONSTANTINUS (Nagy Konstantin) - legnagyobb tette a keresztény üldözés megszüntetése, a kereszténység államvallássá tétele. Látomása egy csata előtt egy fényes kereszt (E jellel győzni fogsz.). Megnyeri a csatát.

313 Milánói Edictum - a kereszténység államvallássá tétele.  Ő alapította Konstantinápoly városát, Boszporusz tengerszoros két oldalán. Későbbi nevén Bizánc, ma Isztambul.

395 - a biradalom két részre bomlik: Nyugatrómai Birodalom, fővárosa Ravenna. Másik része Keletrómai Biradalom, fővárosa Konstantinápoly (Bizánc).

476 - Nyugatrómai Birodalom bukása, Odoaker gót hadvezér letaszította trónjáról az utolsó római császárt Romulus Augustulus-t.

Forrás: saját írás