Gzai piramisok nven hrom piramist rtnk: az egyiptomi birodalmi Hufu, Hafr s Menkaur frak piramisait. (A hrom fra grgstett nevn – Kheopsz, Khephrn s Mkerinosz – is ismert.)
Maga a teljes piramismez a hrom nagy piramison kvl magba foglalja a hozzjuk tartoz halotti templomokat, kisebb piramisokat – kztk I. Hotepheresz, I. Merititesz s Henutszen kirlynk piramist –, a Nagy Szfinxet, Hafr s Menkaur vlgytemplomait, I. Hentkauesz kirlyn srjt, a nemesek masztabit s ms, a halottkultusszal, illetve az ptkezssel kapcsolatos pleteket.
A gzai piramisok kzl Hufu piramisa az kori vilg Ht Csodjnak az egyike.
A hrom legnagyobb piramist Kr. e. 2600 s 2500 kztt ptettk.
A gzai nagy piramis (ms nven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis) az egyiptomi birodalmi Hufu (grgsen Kheopsz) frarl elnevezett piramis. A gzai piramis a legrgebbi s egyben az egyedli fennmaradt csoda az kori vilg ht csodja kzl.
Hufu uralkodsa i.e. 2590 s 2540 kztt kezddtt, regnlsi ideje 23 v krl lehetett. Piramisa ebbl kiindulva i.e. 2580-2530 krl plt, a munklatok pontos idtartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptolgia egyhang llspontja alapjn az uralkod temetkezsi helyl plt. A kiterjedt srmezk s csatlakoz kultikus ptmnyek a piramiskrzetet halotti vross teszik.
A piramis oldalai az gtjakhoz igazodnak, attl val tlagos eltrsk mindssze 3 fokperc s 6 fokmsodperc (1 fokperc = 1 fok 60-ad rsze). A pontos adatok szerint szakon 0 2’ 28” dlnyugat fel, dlen 0 1’ 57”-nyire dlnyugat fel, keleten 0 5’ 30” szaknyugat fel, nyugaton 0 2’ 3” szaknyugat fel trnek el az oldalai a valdi fldrajzi szaki irnytl.
A piramis oldalainak mai hossza: szaki oldal: 230,26 m, dli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Mai magassga 137,3 mter. Az oldalhosszak azonban a burkolat hinya miatt ma rvidebbek, mint eredetileg, amikor 232,4 mteres oldalhosszon 146,7 mter magas volt.
Forrs: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%ADzai_piramisok
s: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%ADzai_nagy_piramis
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
