Szemiramisz �s Babilon falai Babil�ni�ban (ma Irak ter�let�n tal�lhat�) az �kori vil�g h�t csod�ja k�z� tartozik. Felt�telezhet�en ezek az �p�tm�nyek II. Nab�-kudurri-uszur k�r�s�re �p�ltek, i. e. 600-ban. A kerteket az � parancs�ra alak�tott�k ki. A kir�ly a feles�g�t akarta meg�rvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyv�st sz�l�f�ldje z�ld vid�kei ut�n s�v�rgott. Ezen elk�pzel�s szerint a f�gg�kerteknek semmi k�z�k nincs a Szemiramisz n�ven eml�tett assz�r kir�lyn�hoz, aki k�t �vsz�zaddal kor�bban, �s egy m�sik orsz�gban (Assz�ria) uralkodott r�gensk�nt egy r�vid ideig.

A f�gg�kertet sz�mos g�r�g t�rt�net�r� le�rta, mint p�ld�ul Sztrab�n vagy Diod�rosz, de nagyon kev�s bizony�t�k van arr�l, hogy val�ban l�tezett-e.

�sszevetve a feljegyz�seket, a kert az�rt �p�lt, hogy felvid�tsa II. Nab�-kudurri-uszur  honv�ggyal telt feles�g�t, Am�thiszt. Am�thisz, a m�dek kir�ly�nak le�nya, �sszeh�zasodott Nab�-kudurri-uszurral, hogy sz�vets�get k�ss�n a k�t nemzet. Ahonnan � j�tt, ott a f�ld tiszta z�ld �s sok a hegy, ellenben Mezopot�mi�val (�zsia d�lnyugati r�sz�n fekv� orsz�g), ami nagy, sivatagos ter�let. A kir�ly eld�nt�tte, hogy �p�t egy olyan �p�tm�nyt, ami �gy n�z ki, mint a m�dek n�h�ny �p�lete; egy mesters�ges hegy, ami tetej�n egy f�gg�kert helyezkedik el. A f�gg�kertnek feltehet�en nem volt igazi „es�se”, hanem ezt a felf�ggeszt�st k�belekkel �s k�t�llel oldott�k meg.

Ha a kert egy�ltal�n l�tezett, gy�ny�r� l�tv�ny lehetett: egy z�ld, leveles-lombos, mesters�ges hegy az alf�ld k�zep�n. A f�gg�kertek pusztal�s�nak ideje i.e. els� sz�zad, f�ldreng�s k�vetkezt�ben.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemiramisz_f%C3%BCgg%C5%91kertje