Zeusz a g�r�g mitol�gia f�istene. Apja felett aratott gy�zelme eml�k�re megparancsolta, hogy rendezzenek a tisztelet�re Ol�mpia v�ros�ban sportversenyeket.

A v�ros a mai G�r�gorsz�g nyugati r�sz�n, Ath�nt�l kb. 150 km-re nyugatra tal�lhat�. A remekm� v�gleges v�ltozat�t Pheidiasz k�sz�tette el k�r�lbel�l Kr. e. 435-ben. A m� v�zlat�t a szobr�sz a m�term�ben k�sz�tette el gipszb�l, f�b�l �s vasb�l. Mivel a szobor hatalmas volt, a m�retek lehetetlenn� tett�k, hogy egy darabban sz�ll�ts�k el a k�zelben tal�lhat� szent�lybe. A szobr�sz val�sz�n�leg r�szekre szedette a remekm�vet, melyet egyenk�nt vitetett �t a Zeusz-templom bels� kamr�j�ba. Korai feljegyz�sek alapj�n az eg�sz szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes h�z magass�g�nak megfelel�. Jobb kez�ben egy pici szobrot lelhet�nk fel, ami Nik�t, a gy�zelmi figur�t �br�zolta, bal kez�ben jogar�t tartotta ami tetej�n egy sas �lt. A saruja �s a pal�stja is aranyb�l volt, Zeusz l�bait pedig szfinxek �s m�s sz�rnyas figur�k d�sz�tett�k. A ruh�j�ra �llatokat �s liliomokat v�stek. A tr�nban tal�lhat� elef�ntcsont-, arany-, �benfa- �s dr�gak�-intarzia is. �veken kereszt�l l�togat�k �s h�v�k sz�zait vonzotta a templom a vil�g minden t�j�r�l.

Napjaink G�r�gorsz�g�ban egyik jellegzetess�g az �kori vil�g h�t csod�ja k�zt. Krisztus ut�n 394-ben, 800 �vvel k�s�bb Olimpi�t k�vet�en, elsz�ll�tott�k a szobrot Konstantin�polyba, a Biz�nci Birodalom k�zpontj�ba.

T�rt�n�szek szerint egy t�zv�szben pusztult el ez a remekm�. De l�tezik egy m�sik t�rt�net is: az 1. sz�zadban, Caius Caesar (Caligula) �t akarta sz�ll�ttatni a szobrot R�m�ba, de terve cs�fos kudarccal v�gz�d�tt, amikor a munk�sai �ltal k�sz�tett �llv�nyzat leomlott. Kr. u. 391-ben I. Theodosius cs�sz�r betiltotta a versenyeket, mert azokat pog�ny szok�soknak min�s�tette, emellett bez�ratta Zeusz templom�t. Vannak, akik �gy gondolj�k, hogy Kr. e. 350-ben fosztogat�k rombolt�k le.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pheidiasz_ol%C3%BCmpiai_Zeusz-szobra