A rodoszi kolosszus H�liosz isten �ri�si m�ret� szobra volt, Rodosz v�ros�ban. A vil�g h�t csod�ja k�z�l hatodikk�nt tartott�k sz�mon. A szobor �kori forr�sok szerint 70 k�ny�k magas volt, azaz semmik�pp sem magasabb 33-35 m�tern�l.

A szobor �p�t�sekor az�rt esett H�liosz istenre a v�laszt�s, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miut�n apja, Zeusz f�isten felosztotta a vil�got gyermekei k�z�tt, kimaradt a feloszt�sb�l. K�rp�tl�sul azt k�rte apj�t�l, hogy adja neki Rodosz sziget�t, amelynek neve r�zs�t jelent. �gy a rodoszi n�p H�lioszhoz im�dkozott.

Az �p�tkez�s i. e. 302-ben kezd�d�tt. Az �p�t�mester, Khar�sz egy vasszerkezetet k�sz�tett, amelyet agyaggal vontak be. A bels� szerkezet kialak�t�sa ut�n a m�vet egy f�ldh�ny�ssal vett�k k�rbe, hogy a f�lig k�sz szoborra r�helyezhess�k a bronzb�l k�sz�lt f�mlapokat. A szobor belsej�t k�vekkel t�mt�k meg, hogy ellen�lljon az id�j�r�s viszontags�gainak. A szobrot eredetileg 18 m�teresre tervezt�k, de v�g�l 36 m�teresre �p�tett�k meg.

A kolosszus bronzb�l �p�lt �s k�vekkel volt kit�mve. �ll�t�lag a v�ros tenger fel�li bej�rat�n�l �llt, az egyik l�b�val az egyik parton, a m�sikkal a m�sikon. Ezt k�s�bb megc�folt�k, mivel �gy az �p�t�s idej�re le kellett volna z�rni a kik�t�t, �s mivel igen fontos kik�t� volt, a v�ros ezt nem engedhette volna meg. N�h�ny feljegyz�s szerint mikor �sszed�lt, h�zakra zuhant, �gy val�sz�n�leg egy dombtet�n �llhatott. Ezut�n terjedt el az a t�vhit, hogy k�s�bb a kik�t� f�l�tt �llt.

A szobor �p�t�s�n�l – a feljegyz�sekb�l tudjuk – 15 tonna bronzot �s 9 tonna vasat haszn�ltak fel. Maga a szobor 33-35 m�ter magas volt, �s egy 15 m�teres talapzaton �llt.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Rodoszi_kolosszus