Chich�n Itz� (ejtsd: csics�n ic�) maja-tolt�k romv�ros K�z�p-Amerik�ban, a Yucat�n-f�lsziget �szaki r�sz�n, Mexik�ban. Az 500 k�r�l �p�lt maja v�rost a 10. sz�zadban a Tul�b�l kelet fel� menek�l� tolt�kok elfoglalt�k, majd a harci sz�vets�gre l�p� k�t n�p katonai vezet�i a maja-tolt�k birodalom f�v�ros�v� tett�k. A tolt�kok honos�tott�k meg Kukulk�n – a tollas k�gy�isten – tisztelet�t, harci szok�saikat �s az ember�ldozat r�tus�t, amelynek jeleit a v�ros ma is mag�n viseli. Chitch�n Itz� a k�t n�p kult�r�j�nak �s m�v�szet�nek tal�lkoz�si pontja. A v�ros egyed�l�ll� �p�t�szeti rom-egy�ttese 1988 �ta az UNESCO kultur�lis vil�g�r�ks�ge, �s 2007. j�lius 7-t�l a vil�g h�t �j csod�inak egyike.

Az elnevez�s arra a term�szetes v�zgy�jt� ter�letre utal, amelyen a v�ros fekszik. A Yucat�n-f�lsziget nagy r�sz�n nincsenek foly�k, ez�rt a f�lsziget �slak�i hatalmas f�ld alatti v�znyel� barlangokb�l, illetve m�ly, aknaszer� term�szetes kutakb�l (cenote) nyert�k a friss vizet. A v�ros h�rom ilyen, v�zben gazdag cenote k�r� �p�lt, amely a k�rnyez� mez�gazdas�gi ter�leteket is t�pl�lta. Az �letet ad� kutakb�l kett� ma is l�that�.

Chich�n Itz� legimpoz�nsabb �p�lete a spanyol h�d�t�k �ltal El Castillonak, azaz „Kast�ly”nak elnevezett �s Kukulk�n tollas k�gy�isten tisztelet�re emelt piramistemplom. A pontosan �szak-d�l-kelet-nyugati t�jol�s�, hatalmas, kilenc teraszra tagol�d�, n�gyzetes k�templom 55 m�ter magas. Minden oldal�n 91-91 l�pcs�fok – mind�sszesen 365 – vezet fel a tet�n �ll� szent�lyhez, „ahol a legy�z�tt ellens�g sz�v�t kiv�gva mutattak be gy�zelmi �ldozatot”. A templom k�l�nlegess�ge a tavaszi �s �szi nap�jegyenl�s�g idej�n felt�rul� t�nem�ny: a kel� �s nyugv� Nap sugarai �ltal vetett �rny�kok egy, a templomb�l el�k�sz� k�gy� alakj�t eleven�tik meg; a fejet �s a farkat a piramis alj�n �s tetej�n k�b�l faragt�k ki.

A Harcosok temploma l�pcs�s piramistemplom, tetej�n k�t cell�ra osztott k�boltozatos szent�llyel �s Chacmool-szoborral. A chacmoolok k�l�n�s, gyakran megjelen� istenalakok, akiket felh�zott l�bakkal, k�ny�k�kre t�maszkodva, h�tukon fekve �br�zoltak. A hasukon vagy ed�ny vagy egy faragott m�lyed�s volt, ahov� az �ldozati t�rgyakat, adom�nyokat lehetett letenni.

A Kukulk�n-templomt�l 300 m�terre tal�lhat� a szent cenote, vagy �ldozat k�tja. Ez egy term�szetes 23 m�teres t�gas m�lyed�s, az alj�n v�zforr�ssal. Sz�razs�g idej�n �lve dobt�k bele az �ldozatokat, hogy cselekv�sre b�rj�k az Es�istent. A felt�rt csontmaradv�nyok szerint gyermekeket �s feln�tteket l�ktek �ldozatul a m�lybe. A k�t r�g�szeti felt�r�sa sor�n, a csontok mellett szentk�peket, ed�nymaradv�nyokat, jade-t�rgyakat �s dr�gak�veket is tal�ltak, de ezek nagy r�sze sokkal k�s�bbi id�kb�l val�, mint a tolt�kok kora. Ez arra utal, hogy a szent helyet m�g �vsz�zadokon kereszt�l zar�ndokhelyk�nt kerest�k fel.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Chich%C3%A9n_Itz%C3%A1