A Megv�lt� Krisztus szobra (portug�lul: Cristo Redentor – a „Megv�lt� szobra”) J�zust �br�zol�, kit�rt karjaival keresztet form�l� m�alkot�s, eredetileg a braz�liai Rio de Janeir�ban.

A vil�g egyik legismertebb szobra az egykori brazil f�v�ros (1960-ig) �s az orsz�g jelk�pe. Az eml�km� teljes s�lya kb. 1000 tonna, ebb�l a szobor 700 tonna, a szobor magass�ga 30 m.  A Megv�lt� Krisztus szobra a 700 m�ter magas P�pon, azaz a tropikus Tijuca Erdei Nemzeti Parkban emelked� Corcovado-hegyen �ll.

A szobor Braz�lia legl�togatottabb m�eml�ke: �vente 1,8 milli� turista keresi fel.

A Corcovado-hegy gr�nitt�mbj�n emelked� vall�si eml�km� megalkot�s�nak els� gondolata 1850 k�r�l fogalmaz�dott meg. Az �tletgazda, Dom Pedro Maria Boss katolikus pap tervei kivitelez�s�hez a portug�l Izabella hercegn�t�l k�rt anyagi t�mogat�st, sikertelen�l.

A szobor P�rizsban k�sz�lt. Kivitelez�s�n �p�t�sz-m�rn�k-szobr�sz csoport dolgozott; neh�z m�szaki feladatot kellett megoldani: felvinni az eml�km�vet a hegycs�csra �s ott olyan statikai megold�st tal�lni, amely a sz�l �s az id�j�r�s viszontags�gainak is ellen�ll.

Az �ri�si m� a h�szas �vek rendk�v�l felkapott m�v�szeti ir�nyzat�nak megfelel�en, art deco st�lusban k�sz�lt. A hatalmas J�zus-szobor f� szerkezeti elemeit vasbetonb�l �nt�tt�k, k�ls� bor�t�s�hoz a j� ellen�ll�k�pess�g� �s a r�szletek finom kidolgoz�s�ra is alkalmas zs�rk�vet haszn�lt�k.  A szoborhoz felhaszn�lt k�vet Sv�dorsz�gb�l, a Malm�-beli Limhamnb�l szerezt�k be.

A munk�latok �t �vig –1926-1931 – tartottak; a Megv�lt� Krisztus szobrot 1931. okt�ber 12-�n �nnep�lyes keretek k�z�tt avatt�k fel. Az eml�km� elk�sz�t�s�nek k�lts�ge 250 000 USD volt, amit f�k�nt adom�nyokb�l gy�jt�ttek �ssze.

1965-ben VI. P�l p�pa jelenl�t�ben megism�telt�k az avat�si szertart�st. Ekkorra t�k�letes�tett�k az eml�km� vil�g�t�rendszer�t is. A k�vetkez� nagy �nneps�g 1981. okt�ber 12-�n volt II. J�nos P�l p�pa jelenl�t�ben a szobor 50. sz�let�snapja alkalm�b�l.

2000-ben �s 2001-ben megtiszt�tott�k �s fel�j�tott�k az eml�km�vet, kat�dos korr�zi�v�delemmel l�tt�k el, valamint meg�j�tott�k a vil�g�t� rendszert �s kib�v�tett�k a vas�t�llom�st.

A szobor 75. sz�let�snapj�n, 2006 okt�ber�ben Eusebio Oscar Scheid kardin�lis, Rio de Janeiro p�sp�ke egy k�poln�t szentelt fel a szobor t�v�ben az orsz�g v�d�szentje Nossa Senhora Aparecida tisztelet�re – ez az�ta keresztel�k �s mennyegz�k kedvelt helysz�ne.

A Megv�lt� Krisztus szobra az �n. „hetek napj�n”, 2007. j�lius 7-�n Lisszabonban megtartott nemzetk�zi szavaz�s eredm�nyek�nt, az egyetlen olyan 20. sz�zadi �p�tm�ny, amely beker�lt a vil�g h�t �j csod�ja k�z�.

2014. janu�r 17-�n este vill�m csapott a szoborba, melynek k�vetkezt�ben jobb h�velykujj�nak egy r�sze let�rt.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Megv%C3%A1l%C3%B3_Krisztus_szobra_%28Braz%C3%ADlia%29