A Colosseum az �kori R�ma hatalmas amfite�truma, ma pedig nevezetes l�tv�nyoss�ga a v�rosnak; 2010 j�lius�t�l m�r a f�ld alatti r�sze is bej�rhat�.

Az amfite�trum r�mai tal�lm�ny. L�nyege az elliptikus alaprajz� ar�na, amelyet t�bb emelet magass�gban �l�helysorok �veztek, ahonnan a n�z�k biztons�gosan szeml�lhett�k a l�tv�nyoss�gokat.

A Colosseum Vespasianus cs�sz�r ideje alatt �p�lt R�m�ban, a Forum Romanum d�lkeleti v�g�n. I. sz. 80-ban k�sz�lt el, ekkor volt megnyit�ja is. Vespasianus ut�da, Titus avatta fel szertart�sos �nneps�g keret�ben, amelyen 5000 vad�llatot vonultattak fel. A legfels� �l�ssort a k�vetkez� cs�sz�r, Domitianus fejeztette be.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak h�vt�k. Mai nev�t a k�z�pkorban kapta, feltehet�en Nero egy a k�zelben �ll� szobr�r�l (a kolosszusr�l). Az �p�letet gladi�tor- �s �llatviadalok sz�nhely��l tervezt�k, �s a korhoz k�pest hatalmas m�ret� n�z�t�meg befogad�s�ra volt k�pes.

A Colosseum elliptikus alaprajz�, 188 m hossz� �s 156 m sz�les �p�tm�ny. 48,5 m magas; m�szk�b�l, tuf�b�l �s t�gl�b�l �p�lt, bonyolult szerkezet� �p�tm�ny. Az �l�ssorokat lej�r�k �s s�t�l�folyos�k tagolj�k, amelyek az amfite�trumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyez�s�t �s k�zleked�s�t biztos�tott�k. Az �p�t�szek olyan j�ratok �s felvon�k rendszer�t alak�tott�k ki, amellyel megoldott�k a vad�llatok sz�npadra juttat�s�t k�zvetlen�l a ketreceikb�l. A kereszt�nyeket oroszl�nok el� vetett�k, a gladi�torok egym�s ellen v�vtak �lethal�lharcot a 86 � 54 m�teres ar�n�ban. A negyedik, legfels� emeleten elhelyezett talpk�vek �s konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek seg�ts�g�vel az amfite�trum ar�n�j�t �ri�si s�torral lehetett befedni.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Colosseum