A k�nai nagy fal az i. e. 3. sz�zad �s i. sz. 17. sz�zad eleje k�z�tt K�na �szaki hat�r�n �p�tett er�d�tm�nyrendszerek �sszess�ge, amelynek c�lja az volt, hogy a f�ldm�vel� K�n�t megv�dje az �szaki nom�d t�rzsek (nagy r�szben a hunok) t�mad�sait�l.

A nagy fal val�j�ban soha nem volt �sszef�gg� fal, k�l�nb�z� er�d�tm�nyekb�l �llt, amelyeknek jellege �s elhelyezked�se a mindenkori politikai helyzett�l f�gg�en v�ltozott. Az els� v�delmi rendszert Csin Si Huang-ti kezdte ki�p�teni az i. e. 210-es �vekben a Hadakoz� fejedelems�gek kor�nak kor�bbi falszakaszait felhaszn�lva. A k�s�bbi dinaszti�k n�melyike �j er�d�tm�nyeket h�zott fel (Han, Szuj, Ming), m�g m�s korszakokban a falat egy�ltal�n nem haszn�lt�k. A ma l�that� falszakaszok az 1368 �s 1644 k�z�tt uralkodott Ming-dinasztia idej�n �p�ltek; ezeket m�r t�gl�b�l emelt�k, de a kor�bbi er�d�tm�nyek f� �p�t�anyaga a d�ng�lt f�ld volt.

Mivel a fal nem �sszef�gg�, egys�ges �p�tm�ny, hanem k�l�nb�z� korokban, egy t�bb sz�z kilom�ter sz�les s�vban �p�lt falszakaszok �sszess�ge, pontos hossz�t nem lehet meg�llap�tani. Az egyik forgalomban l�v� hivatalos adat a fal hossz�t 6352 km-re teszi, de m�s becsl�sek 3000-10 000 km k�z�tt ingadoznak.

A nagy fal nagy r�sze hegyvonulatokon h�z�dik �gy, hogy a k�ls� oldalon meredek szikl�k vannak.

A Ming-kori fal k�ls� bor�t�sa t�gl�kb�l �s t�gla alak� k�darabokb�l �ll. Belsej�t d�ng�lt agyaggal, illetve k�z�zal�kkal t�lt�tt�k fel. Magass�ga �tlagosan 10 m�ter, sz�less�ge a talapzat�n�l 7-8 m�ter, tetej�n�l pedig 4-5 m�ter.

A falon ny�ll�v�snyi t�vols�gra egym�st�l b�sty�kat, er�d�tm�nyeket �s az ellens�g esetleges t�mad�saira f�sttel �s t�zjelekkel figyelmeztet� jelz�tornyokat �p�tettek. A b�sty�kban, illetve az er�d�tm�nyekben �lelmiszert �s fegyvereket t�roltak. A falon �s k�zel�ben csapatok �llom�soztak, hogy id�ben jelezz�k a k�ls� t�mad�sokat �s a v�delem els� vonal�ul szolg�ljanak.

A fal egy kis r�sz�t restaur�lt�k, els�sorban a turist�k miatt. Nagy r�sze azonban az eny�szetnek van kit�ve, s �gy bizonyos r�szek m�ra m�r szinte elt�ntek. A fal napjaink vandalizmus�nak is �ldozat�v� v�lik, p�ld�ul kedvelt c�lpontja a graffitiseknek. A fal t�gl�inak egy r�sz�t a helyi lakosok hordj�k el, hogy azokb�l �p�tkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becsl�sek szerint 37%-a, m�s becsl�sek szerint 42%-a t�nt el. A fal m�s r�szei a szab�lytalanul m�k�d� b�ny�k miatt omlanak le.

A k�nai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a vil�g�r�ks�g helysz�nei k�z�.

A k�zhiedelemmel ellent�tben a nagy fal nem l�that� szabad szemmel a vil�g�rb�l. Csak n�h�ny m�ter sz�les, �s a sz�ne hasonl�t a k�rnyezet�hez, �gy az �rb�l lehetetlen �szlelni. Az ezzel kapcsolatos v�rosi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a f�ld�n, ami a Holdr�l is l�tszik) egy 1932-es amerikai k�preg�nyb�l ered. Elm�leti megfontol�sok azt mutatj�k, hogy a Nagy Fal szabad szemmel m�g f�ldk�zeli �rp�ly�r�l sem, vagy csak val�sz�n�tlen�l szerencs�s k�r�lm�nyek k�z�tt lenne l�that�, egyszer�en nem el�g vastag ahhoz, hogy az emberi szem felbont�k�pess�g�vel ilyen nagy t�vols�gb�l �szlelhet� legyen.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_nagy_fal