Machu Picchu ( „�reg cs�cs”) az egykori Inka Birodalom romv�rosa Peruban – a vil�g tal�n legizgalmasabb �s legfest�ibb fekv�s� r�g�szeti lel�helye. Az Andok hegyl�ncai k�z�tt csaknem megk�zel�thetetlen hegynyergen b�jik meg a kis er�d�tett v�ros, amelyet 1450 k�r�l Pacsakutek Yupanki inka kir�ly (1438-1471) parancs�ra �p�tett�k �s 1570-ben hagyt�k el,  majd kb. 400 �vig „pihent”, m�g 1911-ben �jra felfedezt�k (�jrafelfedez�j�nek szem�lye vitatott).

A v�ros klasszikus inka �p�t�stechnol�gi�val �p�lt: a t�k�letesre csiszolt, hib�tlanul illeszked� v�r�s gr�nitt�mb�kb�l rakott robusztus falak k�t�anyag n�lk�l, sz�raz falaz�ssal �p�ltek. A tud�sok mai �ll�spontja szerint Machu Picchu nem volt igazi v�ros, ink�bb az inka t�rsadalom uralkod� oszt�lyai sz�m�ra �p�tett templomokb�l, palot�kb�l �s obszervat�riumokb�l �ll� komplexum, ahol a Nap k�l�nleges tisztelet�nek nyomai is megtal�lhat�k. A v�ros legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahov� kip�nyv�zt�k a Napot”–, a Naptemplom �s a H�romablakos templom.

Machu Picchut �s term�szetes k�rnyezet�t 1981-ben „perui t�rt�nelmi szent�ly” c�mmel ruh�zt�k fel, mint k�l�nlegesen fontos kultur�lis �rt�ket �rz� szent ter�letet. 1983-ban az UNESCO az Emberis�g Kultur�lis �s Term�szeti �r�ks�g�v� nyilv�n�totta. 2007-ben a Vil�g �j H�t Csod�j�nak egyike lett.

Machu Picchu egy k�vezett �t ment�n ter�lt el, amely r�sz�t k�pezte annak a 40 000 kilom�teres h�l�zatnak, amely �tszelte az eg�sz hatalmas Inka Birodalmat, a hegyekt�l a tengerpartig. A „naputak” (nan cuna) �ltal�ban 4-6 m�ter sz�lesek voltak, �s k�t oldalukon fal h�z�dott, �m Machu Picchu eset�ben sz�nd�kosan nehezen j�rhat� nyomvonalat jel�ltek ki, amelynek t�bb pontj�r�l is f�lelmetes szakad�k t�rul az ember szeme el�. A sziklafalakba r�gz�tett k�lapokb�l �ll� �ton csak libasorban lehetett j�rni. A telep�l�shez felvezet�, utols� szakasz el�tt egy f�gg�h�don kellett �thaladni; ez egy�rtelm�en jelzi, hogy a v�roslak�k sz�m�ra a biztons�g els�dleges szempont volt.

Machu Picchu d�lkeleti szektora k�r�l 5 m�ter magas, egy m�ter sz�les k�fal h�z�dik. A falb�l ny�l�, hatalmas k�t�mb�kb�l �s egy nagy (egyetlen t�mbb�l faragott) architr�vb�l �ll� kapun kereszt�l lehetett bejutni a v�rosba, a mez�gazdas�gi c�lokra haszn�lt teraszok k�z�tt. A kaput csapok, fat�rzsek �s reteszek seg�ts�g�vel csak bel�lr�l lehetett z�rni, illetve nyitni. A v�rost azonban nem a fal v�dte, hanem maga a term�szet: a foly�v�lgy fel� kar�jk�nt h�rom 700 m�teres szakad�k, a negyediken egy magasba sz�k� hegycs�cs alkotta a val�di v�delmet.

Machu Picchu tervez�se �s �p�t�se, a palot�k, templomok, lak�h�zak, l�pcs�k, v�zcsatorn�k, kutak �s mez�gazdas�gi teraszok t�bbszintes egy�ttes�vel mestermunk�nak tekinthet�. A v�ros val�di funkci�ja azonban ismeretlen.

Machu Picchu a legfontosabb idegenforgalmi l�tnival� Peruban. Naponta 2200 l�togat�t fogad, akik vagy helikopterj�ratokkal, vagy az �gynevezett "inka �ton" n�gy napi gyalogl�ssal vagy vas�tvonalon k�zel�thetik meg a helyet. 2010 febru�rj�ban a heves es�z�sek miatt, amik elmost�k az odavezet� utakat, a rep�l�j�ratokat le�ll�tott�k, az inka utat pedig lez�rt�k, aminek a k�vetkezt�ben mintegy 3500 turista rekedt a romv�rosban. �ket l�gih�d seg�ts�g�vel menek�tett�k ki.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Machu_Picchu