Az akropolisz (g�r�g�l: fels�v�ros) az �kori g�r�g v�ros�llamok �ltal�ban magaslaton, hegytet�n �p�lt fellegv�ra volt. Itt �llt a kir�lyi palota �s a v�ros v�d�isten�nek temploma, ez�rt id�vel a v�ros�llam vall�si k�zpontja lett. Legh�resebb az ath�ni akropolisz.

Az ath�ni Akropolisz G�r�gorsz�gban tal�lhat�, az �korb�l sz�rmaz� �p�letegy�ttes. G�r�gorsz�g szerte sz�mos hasonl� akropolisz tal�lhat�, de m�retei �s kivitelez�se miatt az ath�ni kit�ntetett helyet foglal el k�z�tt�k.

Az ath�ni Akropolisz egy meredek, a tetej�n lapos szikla, k�r�lbel�l 150 m tengerszint feletti magass�gban.

Az i. e. 5. sz�zadban kezd�dtek meg azok a munk�latok, amelyek az Akropoliszt fellegv�rr� v�ltoztatt�k, amikor a perzs�k i. e. 452-ben veres�get szenvedtek a Perikl�sz vezette ath�niakt�l. Gy�ztes hangulatukban a g�r�g�k �ri�si �p�tkez�sekbe kezdtek. A k�lts�geket a d�loszi sz�vets�gt�l sz�rmaz� h�b�rad�kb�l �llt�k, s a n�pgy�l�sben ez heves tiltakoz�st v�ltott ki. A n�pgy�l�s Perikl�szt v�lasztotta a tervezett �p�tkez�sek vezet�j�nek, valamennyi munka int�z�j�nek �s fel�gyel�j�nek, a m�v�szi kivitelez�s ir�ny�t�ja pedig Pheidiasz lett.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Akropolisz_%28Ath%C3%A9n%29