A Kreml a modern szóhasználatban Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti.

A kreml szó eredetileg olyan fellegvárat, citadellát jelölt, melyet az ősi orosz városokban építettek, és amelyből több (pl: Kazán, Novgorod, Nyizsnyij Novgorod, Pszkov, Szuzdal) máig fennmaradt. A moszkvai Kreml az azonos nevű folyó partja fölé, a Borovickij dombra épült, és mára a Világörökség része, a világ egyik leghíresebb épületegyüttese lett.

A Kreml összterülete 27,5 ha. A szabálytalan háromszöget alkotó fal hossza 2235 m, magassága 5 és 19 m között váltakozik, szélessége 3,5-6,5 m. A falakat és bástyákat 1485-1495 között emelték a III. Iván által behívott olasz mesterek irányításával. Eredetileg 18 védőbástya készült, a 17. században ezeket sátortetőkkel látták el és további két bástyatornyot is építettek.

Napjainkban a Kreml több kormányzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Oroszországi Föderáció elnökének rezidenciája (a Szenátus épületében) és több múzeum. A Kreml épületegyüttese a Moszkvába látogató turisták legfontosabb célpontja. A szomszédos Vörös térrel együtt 1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel az UNESCO Világörökség listájára.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kreml

A Vörös tér Moszkva és Oroszország leghíresebb tere, az orosz történelem sok fontos eseményének színhelye. A Moszkva folyó partja melletti enyhe dombon, a Kreml és az egykori üzleti negyed, a Kitaj-gorod között fekszik. Kulturális és történelmi értékeik miatt 1990-ben a Kreml épületegyüttese és a Vörös tér az első oroszországi helyszínek között került fel az UNESCO világörökség listájára.

A teret nyugatról a Kreml fala, keletről a GUM hosszan elnyúló épülete határolja; északon a Történeti Múzeum, délen a Vaszilij Blazsennij-székesegyház zárja le.

Szent Basil székesegyház

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_t%C3%A9r