A g�zai nagy piramis (m�s n�ven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis) az egyiptomi �birodalmi Hufu (g�r�g�sen Kheopsz) f�ra�r�l elnevezett piramis. A g�zai piramis a legr�gebbi �s egyben az egyed�li fennmaradt csoda az �kori vil�g h�t csod�ja k�z�l.

Hufu uralkod�sa i.e. 2590 �s 2540 k�z�tt kezd�d�tt, regn�l�si ideje 23 �v k�r�l lehetett. Piramisa ebb�l kiindulva i.e. 2580-2530 k�r�l �p�lt, a munk�latok pontos id�tartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptol�gia egyhang� �ll�spontja alapj�n az uralkod� temetkez�si hely��l �p�lt. A kiterjedt s�rmez�k �s csatlakoz� kultikus �p�tm�nyek a piramisk�rzetet halotti v�ross� teszik.

A piramis oldalai az �gt�jakhoz igazodnak, att�l val� �tlagos elt�r�s�k mind�ssze 3 fokperc �s 6 fokm�sodperc (1 fokperc = 1 fok 60-ad r�sze). A pontos adatok szerint �szakon 0� 2’ 28” d�lnyugat fel�, d�len 0 �1’ 57”-nyire d�lnyugat fel�, keleten 0� 5’ 30” �szaknyugat fel�, nyugaton 0� 2’ 3” �szaknyugat fel� t�rnek el az oldalai a val�di f�ldrajzi �szaki ir�nyt�l.

A piramis oldalainak mai hossza: �szaki oldal: 230,26 m, d�li oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Mai magass�ga 137,3 m�ter. Az oldalhosszak azonban a burkolat hi�nya miatt ma r�videbbek, mint eredetileg, amikor 232,4 m�teres oldalhosszon 146,7 m�ter magas volt.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%ADzai_nagy_piramis