A sydneyi Operaház új épületének megépítésére 1954-ben pályázatot írtak ki. Ezen 32 országból 233-an vettek részt. A nyertes egy ismeretlen dán építész lett: Jørn Utzon. A tervet fotók alapján alkotta meg. Ihletője Sydney hatalmas jachtkikötője vitorlásainak vitorlája volt.

Kivitelezése műszakilag komoly nehézségeket okozott. A terv és költségei lázba hozták a város lakosságát. Az önkormányzat 7 millió ausztrál dollárt szavazott meg. Az építkezés határidejét az 1963. évre határozták meg. Azonban az építkezés tíz évnél többet vett igénye és a tényleges költségei meghaladták a 100 millió dollárt. Utzon 1966-ban műszaki, politikai és pénzügyi problémák miatt visszavonult. Kiderült, hogy a hatalmas betonvitorlákat nem tudják elkészíteni.A hiányzó pénzösszeget lottóbevételekből fedezték. Az épület végleges változata nemcsak Utzon fantáziájának diadala, hanem azon négy ausztrál építészmérnöké is, akik a tervet megvalósították.

Az operaházat II. Erzsébet brit királynő 1973. október 20-án avatta fel. Sokak véleménye szerint második világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.

Az opera 2,2 hektárnyi területet foglal el. A tetőszerkezet „vitorlái” 161 tonna súlyúak és 67 méter magasak.

Az épület belső stílusát „a világűrkorszak gótikájának” nevezik. Ebben az operában van a világ legnagyobb színpadi függönye. August Coburne tervei alapján készült. Ő „a nap- és hold függönyének” nevezte el. Minden függönyszárny 93 m²-es. A hangversenyterem orgonája a világ legnagyobb mechanikus orgonája; 10 500 darab sípja van.

Más rendezvények megtartására még öt terem áll rendelkezésre. Az épületben van még mozi és étterem is. Férőhelyeinek száma: 1550, a hangversenyterem ülőhelyeinek száma pedig 2700.

Az operaház a székhelye a sydneyi szimfonikus zenekarnak és a filharmonikusok kórusának, valamint a városi színháznak is.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sydney-i_Operah%C3%A1z