A sydneyi Operah�z �j �p�let�nek meg�p�t�s�re 1954-ben p�ly�zatot �rtak ki. Ezen 32 orsz�gb�l 233-an vettek r�szt. A nyertes egy ismeretlen d�n �p�t�sz lett: Jørn Utzon. A tervet fot�k alapj�n alkotta meg. Ihlet�je Sydney hatalmas jachtkik�t�je vitorl�sainak vitorl�ja volt.

Kivitelez�se m�szakilag komoly neh�zs�geket okozott. A terv �s k�lts�gei l�zba hozt�k a v�ros lakoss�g�t. Az �nkorm�nyzat 7 milli� ausztr�l doll�rt szavazott meg. Az �p�tkez�s hat�ridej�t az 1963. �vre hat�rozt�k meg. Azonban az �p�tkez�s t�z �vn�l t�bbet vett ig�nye �s a t�nyleges k�lts�gei meghaladt�k a 100 milli� doll�rt. Utzon 1966-ban m�szaki, politikai �s p�nz�gyi probl�m�k miatt visszavonult. Kider�lt, hogy a hatalmas betonvitorl�kat nem tudj�k elk�sz�teni.A hi�nyz� p�nz�sszeget lott�bev�telekb�l fedezt�k. Az �p�let v�gleges v�ltozata nemcsak Utzon fant�zi�j�nak diadala, hanem azon n�gy ausztr�l �p�t�szm�rn�k� is, akik a tervet megval�s�tott�k.

Az operah�zat II. Erzs�bet brit kir�lyn� 1973. okt�ber 20-�n avatta fel. Sokak v�lem�nye szerint m�sodik vil�gh�bor� �ta nem �p�tettek szebb �p�letet a vil�gon.

Az opera 2,2 hekt�rnyi ter�letet foglal el. A tet�szerkezet „vitorl�i” 161 tonna s�ly�ak �s 67 m�ter magasak.

Az �p�let bels� st�lus�t „a vil�g�rkorszak g�tik�j�nak” nevezik. Ebben az oper�ban van a vil�g legnagyobb sz�npadi f�gg�nye. August Coburne tervei alapj�n k�sz�lt. � „a nap- �s hold f�gg�ny�nek” nevezte el. Minden f�gg�nysz�rny 93 m²-es. A hangversenyterem orgon�ja a vil�g legnagyobb mechanikus orgon�ja; 10 500 darab s�pja van.

M�s rendezv�nyek megtart�s�ra m�g �t terem �ll rendelkez�sre. Az �p�letben van m�g mozi �s �tterem is. F�r�helyeinek sz�ma: 1550, a hangversenyterem �l�helyeinek sz�ma pedig 2700.

Az operah�z a sz�khelye a sydneyi szimfonikus zenekarnak �s a filharmonikusok k�rus�nak, valamint a v�rosi sz�nh�znak is.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sydney-i_Operah%C3%A1z