Timbuktu a nyugat-afrikai Mali �szakkeleti r�sz�n tal�lhat� v�ros. A telep�l�s nagyj�b�l 15 km-re fekszik a Niger foly�t�l �szakra.

Timbuktunak a 9. sz�zadig nem volt �lland� lakoss�ga, vir�gz�snak akkor indult, amikor a megv�ltozott kereskedelmi �tvonalak a telep�l�s k�rny�k�re tev�dtek �t. Ezut�n fontos kereskedelmi g�cpont lett: tem�rdek arany, s�, elef�ntcsont �s rabszolga cser�lt gazd�t a v�ros falain bel�l.

A 12. �s a 13. sz�zadban a Mali Birodalom r�sze volt, majd a 14. sz�zadban a Gh�nai Birodalom r�sze lett. A 15. sz�zad els� fel�ben a tuaregek vett�k �t a hatalmat a v�ros felett, �m 1400-as �vek m�sodik fel�ben a Szongai Birodalom kebelezte be. A hatalmi v�ltoz�sok nem viselt�k meg k�l�n�sk�ppen Timbuktut, f�nykor�ban t�bb mint 100 000 ember �lt itt. A v�ros aranykora 1591-ben �rt v�get, mikor a Marokk�i Birodalom vette �t az uralmat. Ezut�n v�rost k�l�nf�le t�rzsek tartott�k a kez�kben, am�g franci�k el nem foglalt�k 1893-ban.

A vil�gh�bor�k ut�n a gyarmati rendszer felboml�s�val a v�ros az 1960-ban megalakult Mali K�zt�rsas�ghoz ker�lt. Napjainkban az elszeg�nyedett v�rost gyakran s�jtja asz�ly, �s a k�zeli Niger foly� miatt �rv�z is. Az egyik legf�bb bev�teli forr�st a turizmus k�pezi.

A v�ros aranykor�ban sok muszlim tud�s dolgozott a Timbuktuban, ahol k�nyvt�rat �s egy h�res iszl�m egyetemet, a Sankore madrassah-ot is megalap�tott�k, ahol 20 000 di�k tanulhatott. Ezek miatt Timbuktu a t�rs�g tudom�nyos k�zpontj�v� lett. Sok nagy t�rt�net�r� �s utaz�, mint Ibn Batt�ta �s Leo Africanus is �rt a v�rosr�l, amely ezek �ltal Eur�p�ban nagy h�rn�vre tett szert, �s gazdags�ga valamint titokzatoss�ga az utaz�k kedvelt c�lpontj�v� tette.

Sankore mecset

A Vil�g�r�ks�gi Bizotts�g 12. �l�sszak�n 1988 december�ben Timbuktu t�rt�nelmi k�zpontjainak egyes r�szeit felvette a vil�g�r�ks�gi list�ra. A felv�tel okai k�z� tartozott az a t�ny, hogy Timbuktu vall�si helyei elengedetlenek voltak a korai iszlamiz�ci�hoz �szak-Afrik�ban, valamint a v�ros �p�t�szete m�g mindig az eredeti, hagyom�nyos �szak-afrikai �p�t�si technik�kat szeml�lteti.

Kor�bban, m�r 1979-ben t�rt�nt egy jel�l�s, mely Timbuktut a Vil�g�r�ks�gi List�ra tette volna, de ez akkor nem siker�lt. Mali korm�nya ugyanis az eg�sz v�rost jel�lte, de Timbuktu t�bb modern, a hagyom�nyos iszl�m �p�t�szett�l elt�r� �p�lete miatt nem ker�lhetett fel a list�ra.

Timbuktu h�rom mecsetje k�z�l, melyek a vil�g�r�ks�gi st�tuszt �lvezik, k�ts�gk�v�l az 1327-ben �p�lt Djinguereber mecset a legh�resebb. A mecset teljes eg�sz�ben f�ldb�l, f�b�l, illetve szalm�b�l �ll, kiv�ve az �szaki homlokzat�nak egy r�sz�t, melyet m�szk� alkot. Imaterme 2000 ember befogad�s�ra alkalmas, ezen k�v�l az �p�letben m�g h�rom bels� udvar, k�t minaret �s 25 oszlopfolyos� kapott helyet.

Djinguereber mecset

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Timbuktu