A világ legnagyobb vízi erőművét, a Parana folyóra felépült Itaipu gátat, a brazil-paraguay-i határon találjuk. Közel esik a világ egyik legszebb vízeséséhez, az Iguacuhoz. A 18-as szám igazán szerencsés volt az Itaipu gáton dolgozó mérnökök számára. A 4,8 mérföld hosszú, betonból és kőből készült gát, 18 generátorral rendelkezik, 18 év alatt készült el és 18 milliárd dollárba került.

A gát építésének első fázisa az elterelő csatorna megépítése volt. Ez a fázis három évig tartott. Az elterelő csatornához először is a mérnököknek meg kellett fordítaniuk a Parana folyásirányát. Majdnem három évükbe tellett a munkásoknak, mire kiásták az 1,3 mérföld hosszú, 300 láb mély, és 490 láb széles elterelő csatornát a folyónak. A folyamat során 50 millió tonna földet és sziklát mozdítottak el. Csak az elterelő csatorna megnyitása után kezdődhetett meg a gát felhúzása. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a gát mögötti tározó feltöltésekor fellépő károk felmérése. Elsősorban az elárasztani kívánt területen lévő birtokok és ingatlanok tulajdonosait kellett kártalanítani, valamint a területen élő állat- és növényfajok mentését is elő kellett készíteni. Egy egész tórendszert, tavak láncolatát alakította ki ugyanis a kiépült vízerőmű, és így rendkívül mélyrehatóan befolyásolta a környezetet és az élővilágot. A katasztrófa természetesen tudatos környezettervezéssel elkerülhető, ezért is tekintették az építkezés kiemelt részének ezt az előkészítő szakaszt. A Civil Mérnökök Amerikai Társasága felismerte, hogy ez az elképesztő mutatvány, melyet Itaipu gátnak neveztek el, egy a "Modern Világ Hét Csodája" közül.

Az építkezés 1975-től 1991-ig tartott, közel 30.000 ember dolgozott az erőmű kialakításán. A terv alapja az volt, hogy az alapkőzetben lévő puhább réteget eltávolították és az üreget betonnal töltötték ki. Az építkezés során olyan mennyiségű belső hő keletkezett a beton kötése folytán, hogy azt csak ipari méretű hűtéssel és kivételes technológiával tudták megoldani. A munkálatok legkényesebb szakasza a tározóhoz tartozó túlfolyó megépítése és annak kipróbálása volt. A másik óriási kockázatot a tározó feltöltése jelentette. Minden félelem ellenére, mindkét projekt sikeres volt. Végül elhelyezték a turbinákat, és megkezdődött az áramtermelés. A 18 turbinával üzemelő erőmű a gát belsejében hatalmas mennyiségű olcsó áramot termel, ami óriási előnyt jelent az érintett országok gazdaságának.

A gát 7,76 kilométer hosszú és 196 méter magas. Területe Chicago területének háromszorosa. A felhasznált vas és beton alapanyagból közel 380 Eiffel-tornyot vagy 15 Csalagutat lehetne építeni.

A turizmus szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy az építkezésnek köszönhetően közúton is megközelíthető az Iguassu Nemzeti Park. A gátat szervezett keretek között turisták is látogathatják.

Forrás: http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/itaipugatajotevomoderncsoda/