A Panama-csatorna (spanyolul: Canal de Panam�) K�z�p-Amerik�ban, Panam�ban tal�lhat� mesters�ges csatorna, amely a Csendes- �s Atlanti-�ce�nt k�ti �ssze.

A Panama-csatorn�n az els� �ce�n�j�r� haj� 1914. augusztus 15-�n kelt �t. Ez a mesters�ges haj��t a panamai f�ldszoros �tv�g�s�val �sszek�ttet�st teremtett az Atlanti- �s a Csendes-�ce�n k�z�tt. A csatorna 82,4 kilom�ter hossz�. A k�t kik�t�, Panama �s Col�n l�gvonalban mintegy 65 kilom�terre van egym�st�l. K�z�p-Amerika legkeskenyebb r�sz�n d�lkeleti ir�nyban haladva k�ti �ssze a v�zi �t a k�t �ce�nt. A csatorna kialak�t�s�val egy�tt �p�tett�k a k�t kik�t�t, a hull�mt�r�ket, a g�takat, a zsilipeket �s mesters�ges tavakat. A Col�nt Panam�val �sszek�t� vas�tvonalat is fel�j�tott�k.

A Panama-csatorna meg�p�t�s�nek els� k�s�rlete sikertelen volt. A munk�latokat Ferdinand de Lesseps, a Szuezi-csatorna kivitelez�je kezdte 1881-ben, de a 22 m�ter sz�les �s 9,1 m�ter m�ly v�zi �t ki�p�t�se  lek�zdhetetlen akad�lyokba �tk�z�tt. A szikl�s talaj okozta neh�zs�gek mellett a munk�sok t�megesen haltak meg s�rgal�zban �s mal�ri�ban. A v�llalkoz�s annyira h�rhedtt� v�lt, hogy a Franciaorsz�gb�l �rkez� munk�sok n�h�ny csoportja kopors�kat is hozott mag�val. �ll�t�lag 20 ezer hal�los baleset t�rt�nt 1889-ig.

Panama 1904-ben szerz�d�st k�t�tt az Egyes�lt �llamokkal a csatorna meg�p�t�s�re �s a csatorna�vezet �tenged�s�re. A megbeteged�sek vesz�ly�vel sz�molva a t�rs�gbe k�ldt�k William Crawford Gorgas amerikai katonaorvost. K�t �v alatt siker�lt lek�zdenie a s�rgal�zt, �s megf�keznie a mal�ri�t. 1907-ben kezdt�k meg a munk�latokat. A kivitelez�st az Egyes�it �llamok hadsereg�nek m�rn�k ezredese, George W. Goethals vezette.  A Panama-csatorna meg�p�t�s�hez nagy rem�nyek f�z�dtek: nemcsak gazdas�gi fellend�l�st v�rtak t�le, hanem a n�pek k�z�tti k�lcs�n�s bar�ts�g kialak�t�s�t is. A sors ir�ni�ja, hogy a megnyit�ssal egy id�ben t�rt ki az I. vil�gh�bor�.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/amerika/panama_csatorna.html