A Grand Canyon ("Nagy szurdok") a Colorado foly� �ltal kiv�jt soksz�n�, meredek v�lgyszurdok az Egyes�lt �llamok Arizona �llam�ban. A Grand Canyont a Colorado foly� val�sz�n�leg 17 milli� �v alatt hozta l�tre, 446 km hossz�, sz�less�ge 6,4 km-t�l 29 km-ig terjed, m�lys�ge 1200 �s 1800 m�ter k�z�tti (legm�lyebb pontja 1829 m�ter).

Nagy r�sze a Grand Canyon Nemzeti Parkon bel�l fekszik, mely egyike az els� nemzeti parkoknak az Amerikai Egyes�lt �llamokban (Theodore Roosevelt eln�k volt a kanyon meg�rz�s�nek f� t�mogat�ja).

A Grand Canyon egy sz�nes l�pcs�zetes fel�p�t�s� szakad�k �szak-Arizon�ban, a kanyon a vil�g h�t term�szetes csod�inak egyike. A szakad�kv�lgy alj�n a Colorado foly� 1,7 milli�rd �ves k�zetbe v�jta medr�t. A fels�bb r�tegeket m�szk�, homokk�, pala �s gr�nit alkotja, ez sz�nes mint�zatot ad a meredek oldalfalaknak. A sivatagos meleg �s sz�raz k�rnyezet hat�s�ra a falak meredeks�ge megmaradt, �s nem lank�sodott el. �vente kb. 5 milli� turist�t vonz a vadreg�nyes term�szeti ritkas�g.

A park d�li r�sze eg�sz �vben, az �szaki m�jus k�zepe �s okt�ber k�z�tt l�togathat�. A meredek �sv�nyeken le is lehet jutni a foly�ig, ahol ny�ron ak�r 40 Celsius fokig is emelkedhet a h�m�rs�klet. K�nyelmes temp�ban egy-egy napba is telik a le- �s feljut�s.

A kanyon egy r�sze ma is a hualapai indi�nok fel�gyelete al� tartozik, akik a meredek falakba v�jt barlangokban laknak.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Grand_Canyon