A sarki fény (északi fény) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható.
A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg.
A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. Műholdról készült felvételek tanúsága szerint a jelenség fénygyűrűként, glóriaként veszi körül a mágneses pólust.
A sarki fénynek 5 formája ismert:
-
folt-forma: kisméretű fényjelenségek
-
ív-forma: enyhén görbülő szalagok
-
sáv-forma: csomós vagy ráncos alakúak
-
sugár-forma: egyenes fénynyalábok, amelyek a Föld mágneses erővonalait követik
-
fátyol-forma: diffúz, nagy kiterjedésű fénylések
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarki_f%C3%A9ny
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
