A sarki f�ny (�szaki f�ny) a F�ld �szaki �s d�li sark�n�l a l�gk�rbe behatol� t�lt�tt r�szecsk�k (els�sorban protonok �s elektronok) �ltal keltett id�leges f�nyjelens�g. Legink�bb k�s� �szt�l kora tavaszig figyelhet� meg gyakrabban (de nem �lland�an) az �szaki sarkk�rt�l �szakra, illetve a d�li sarkk�rt�l d�lre. Magyarorsz�gr�l �ltal�ban nem l�that�.

A kibocs�tott f�ny az atomra vagy molekul�ra jellemz� sz�n�. A sz�nk�p l�that� tartom�ny�ban els�sorban az oxig�n z�ld �s v�r�s, valamint a nitrog�nmolekul�k k�kesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki f�ny az ultraibolya tartom�nyban is er�s. A jelens�g 80–1000 km magass�gban fordul el�, de leggyakrabban 100 km magass�gban figyelhet� meg.

A sarki f�ny form�i v�ltozatosak, �lland�an v�ltoznak, gyakran f�gg�nyre, �velt szalagokra eml�keztetnek vagy sugaras szerkezet�ek. M�holdr�l k�sz�lt felv�telek tan�s�ga szerint a jelens�g f�nygy�r�k�nt, gl�riak�nt veszi k�r�l a m�gneses p�lust.

A sarki f�nynek 5 form�ja ismert:

• folt-forma: kism�ret� f�nyjelens�gek
• �v-forma: enyh�n g�rb�l� szalagok
• s�v-forma: csom�s vagy r�ncos alak�ak
• sug�r-forma: egyenes f�nynyal�bok, amelyek a F�ld m�gneses er�vonalait k�vetik
• f�tyol-forma: diff�z, nagy kiterjed�s� f�nyl�sek

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarki_f%C3%A9ny