A Par�cutin  t�zh�ny� Mexik� ter�let�n, Michoac�n �llamban.

Par�cutin vagy eredeti nev�n Parangaricutirimiquaro a t�bb mint 1200 kit�r�si k�zpontot koncentr�l� Michoac�n-Guanajuato Vulk�ni ter�let legfiatalabb vulk�ni k�pja. A vulk�ni ter�let a Balaton-felvid�k vulk�noss�g�hoz hasonl�an, d�nt�en monogenetikus (egyszer m�k�d�tt) vulk�ni k�zpontokkal jellemezhet�.

1943. febru�r 20-�n a Mexik�i-felf�ld�n tal�lhat� Paricutin falu hat�r�ban keletkezett, egy Dionisio Pulido nev� farmer gabonaf�ldj�n. A felsz�nen f�ldreng�ssel k�s�rve megjelen� hasad�kb�l kezdetben f�st �s k�ng�z sz�llt fel, a g�zexhal�ci�kat k�vet�en a felboltoz�d� reped�sb�l m�g aznap este vulk�ni bomb�k rep�ltek ki vill�ml�st�l k�s�rve. M�snapra, az egyre er�s�d� vulkanikus tev�kenys�geknek k�sz�nhet�en t�z m�teres salakk�p j�tt l�tre, mely m�g aznap el�rte az 50 m�teres magass�got. A kezdeti robban�sos kit�r�sek k�zepette 1943 �sz�n mell�kkr�ter keletkezett, ezt k�vet�en, 1944-ben l�vafoly�sok indultak meg a vulk�nb�l, a l�va t�lnyom�r�szt a k�p l�b�n�l keletkezett kis ny�l�sokb�l jutott a felsz�nre, nem pedig a kr�terb�l. A vulk�ni tev�kenys�g 1949-ben egyre cs�kkent, eg�szen 1952-ig, amikor a kit�r�s v�get �rt.

A kilenc �v alatt 2 milli�rd m³ hamu �s l�va jutott a felsz�nre, a l�va 25 km²-t bor�tott be, �s gy�r�szer�en vette k�r�l a k�pot. K�t falu, Par�cutin �s San Juan Parangaricutiro a kit�r�s sor�n elpusztult. A t�zh�ny� tengerszintfeletti magass�ga 2774 m�ter, de mag�nak a vulk�ni k�pnak csup�n 457 m�ter, de ez kilenc �v �s tizenk�t nap alatt j�tt l�tre.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Par%C3%ADcutin