A Vikt�ria-v�zes�s (Mosi-oa-Tunya) k�t orsz�g: Zambia �s Zimbabwe hat�r�n tal�lhat�. Helyi elnevez�se a makolol�kt�l sz�rmazik: Mosi-oa-Tunya jelent�se „mennyd�rg� g�z�lg�s” �s „robajl� f�st”. A n�v onnan ered, hogy a v�z sz�z m�teres m�lys�gbe al�z�dul� hangj�t h�romsz�z m�teres p�raf�gg�ny eg�sz�ti ki. A Vikt�ria v�zes�s 1708 m�ter sz�les v�zzuhataga a legsz�lesebb a vil�gon, k�zvetlen k�rny�k�t mindk�t orsz�g nemzeti parkk� nyilv�n�totta, �s 1989-ben az UNESCO-Vil�g�r�ks�g r�szek�nt nemzetk�zi v�delemben is r�szes�l.

A Vikt�ria-v�zes�s 1708 m�ter sz�les �s ezzel a legsz�lesebb v�zes�s a vil�gon. Magass�ga 61-108 m�ter k�z�tt van. V�zgy�jt� ter�lete 1,33 milli� n�gyzetkilom�ter, �tlagos v�zmennyis�ge a v�zes�sn�l 1400 m³ m�sodpercenk�nt, de es�s �vszakban el�ri a 5000 m³-t m�sodpercenk�nt.

A felfel� mered� szikl�k �s a kiemelked� szigetek �t nagyobb zuhatagra osztj�k a v�zes�st: �rd�g v�zes�se, F�-zuhatag, L�patk�-zuhatag, Sziv�rv�ny-zuhatag �s Keleti-zuhatag .

A Vikt�ria-v�zes�s alatt a v�z 25-75 m�ter sz�les szakad�kba jut, innen egy erre mer�leges, 65 m�ter sz�les �s 120 m�ter hossz� csatorn�n �ramlik ki, amely a Fortyog� �st nev� katlanba torkollik. Ennek m�lys�ge sz�raz id�szakban 17 m�ter, es�s id�szakban a dupl�j�t is el�rheti - ilyenkor a v�zsebess�g el�ri a 150 km/�r�t. A Vikt�ria-v�zes�s az �tfolyt v�zmennyis�g tekintet�ben a vil�gon a tizenegyedik helyen �ll.

1855. november 17-�n David Livingstone a h�res felfedez� �s misszion�rius volt az els� eur�pai, aki megpillantotta a Zamb�zi foly� nagy v�zes�s�t, �s amelyet az akkori brit kir�lyn�r�l nevezett el Vikt�ria-v�zes�snek.  A sk�t felfedez�re nagy hat�ssal volt a l�tv�ny, a k�vetkez�ket jegyezte fel r�la: „Olyan gy�ny�r�, hogy m�g az angyalok is el�muln�nak, ha felette elrep�lve megpillantan�k.”

A Vikt�ria-v�zes�s m�r az 1900-as �vek elej�n nagy n�pszer�s�gnek �rvendett a turist�k k�r�ben. Akkor lend�lt fel a turizmus, amikor meg�p�tett�k az els� hidat (Vikt�ria-v�zes�s h�d) a Zamb�zi foly�n a v�zes�s k�zel�ben, �gy 1905-t�l k�nnyen megk�zel�thet�v� v�lt a turist�k sz�m�ra. A m�sik turisztikai beruh�z�s a Victoria Falls v�ros megalap�t�sa volt, amely mind a mai napig a v�zes�s turisztikai k�zpontja a zimbabwei oldalon.

�vente k�r�lbel�l 300 000-en l�togatt�k meg az 1990-es �vek v�g�ig, m�ra ez a sz�m egymilli� f�l� n�tt.

Nagyon n�pszer� a turist�k k�r�ben az �gynevezett „�rd�g �sz�medenc�je” vagy „Fortyog� �st” amely egy term�szetes m�don kialakult medence, �s amelyben sz�raz id�szakban ak�r �szni is lehet.

A turist�k b�relt kisrep�l�vel fel�lr�l is megcsod�lhatj�k a zuhatagot, �s van rafting lehet�s�g a v�zes�s alatt, lehet szikl�t m�szni, vagy bungee jumpingolni a foly� f�l�tt �t�vel� h�dr�l.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vikt%C3%B3ria-v%C3%ADzes%C3%A9s