Belize (ejtsd: bel�z) egy kis orsz�g K�z�p-Amerika keleti partj�n a Karib-tenger mellett. Hat�ros orsz�gok �szakon Mexik�, nyugaton �s d�len Guatemala. Az orsz�g politikai rendszere parlament�ris demokr�cia �s alkotm�nyos monarchia, II. Erzs�bet brit kir�lyn�t tekintve legfels�bb uralkod�nak. A Belize nevet haszn�lj�k a Belize foly�ra, Belize leghosszabb foly�j�ra, valamint a volt f�v�rosra �s Belize legn�pesebb v�ros�ra, Belizev�rosra is.

Az orsz�g az egyetlen angolul besz�l� �llam K�z�p-Amerik�ban. Belize brit koronagyarmat volt t�bb mint sz�z �vig.

Belize a legkisebb n�pess�g� f�ggetlen �llam az amerikai kontinensen, amely nem sziget.

Belize �slak�i a maja indi�nok.

A maja civiliz�ci� Beliz�ben Kr. e. 1500 �s Kr. u. 300 k�z�tt terjedt el, f�nykor�t 900-ig �lte.

Az els� eur�pai telepesek brit kal�zok �s haj�t�r�ttek voltak 1638-t�l.

�ghajlata szubtr�pusi, meleg �s p�r�s. Az es�s �vszak m�jus k�zep�t�l november v�g�ig tart, hosszabb sz�razabb id�szak febru�rt�l m�jus elej�ig van. A part ment�n 25 �C-t�l (t�len) 31 �C-ig (ny�ron) v�ltozik a h�m�rs�klet, m�g az orsz�g belsej�ben t�len valamivel hidegebb, ny�ron pedig melegebb is lehet. A hurrik�n szezon j�niust�l novemberig tart (de m�r decemberben is el�fordult). �szakon az �tlagos csapad�kmennyis�g kb. 1500 mm �vente, m�g a hegyek �vezte d�li ter�leteken a 4000 mm-t is meghaladja.

Az orsz�gban t�bb ezer fajta n�v�ny �l, 200 fajta orchidea �s mintegy 500 k�l�nb�z� faf�le. Az es�erd� nagy ter�letet tesz ki. Az orsz�g fele lakatlan ill. a term�szet�.

Az orsz�gban �shonos a jagu�r, a tap�r, a tuk�n, az arakanga, k�l�nb�z� majomf�l�k. A foly�kban �s k�rny�k�n k�gy�k, krokodilok �lnek.

Az UNESCO term�szeti vil�g�r�ks�gg� nyilv�n�totta a part el�tti korallz�tony �l�vil�g�t.

Jagu�r

Tuk�n

Arakanga

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Belize

A Belize Korallz�tony Term�szetv�delmi Ter�let korallz�tony-sorozat, amely Belize partjain�l h�z�dik az orsz�g hat�rain bel�l.

A Belize Korallz�tony rendk�v�l gazdag n�v�ny- �s �llatvil�g otthona, a vil�g egyik legv�ltozatosabb �kosziszt�m�ja, itt �l:

• 70 k�korall faj
• 36 l�gykorall faj
• 500 halfaj
• t�bb sz�z gerinctelen faj

Mivel a z�tony 90%-a m�g kutat�sra v�r, becsl�sek szerint eddig csup�n az itteni fajok 10%-�t fedezt�k f�l.

A korallz�tony jelent�s r�sze a Belize Korallz�tony Term�szetv�delmi Ter�let v�delme alatt �ll, melynek r�sze 7 tengeri rezerv�tum, 450 homokpad, valamint 3 atoll. Teljes ter�lete 960 km², ide tartoznak:

• Glover Z�tony Tengeri Rezerv�tum
• Nagy K�k Lyuk
• F�lhold Homokpad Term�szeti K�pz�dm�ny
• Hol Chan Tengeri Rezerv�tum

Homokpadok: �mbra-z�tony, Caye Caulker, Caye Chapel, St. George's Caye, Angol z�tony, Randev�-z�tony, Gladden Caye, Ranguana Caye, Hossz� z�tony, Maho Caye, Feketerig�-z�tony, H�rom Sarok-z�tony.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Belize_Korallz%C3%A1tony_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet