A Bajk�l-t� a Jenyiszej foly� v�zgy�jt� ter�let�n, D�l-Szib�ri�ban, Oroszorsz�gban tal�lhat�. A legk�zelebbi nagyv�ros Irkutszk. Az oroszok m�g ma is tengerk�nt emlegetik, a burj�tok �s a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger n�ven. A vil�g legm�lyebb tava, vize a F�ld �desv�zk�szlet�nek egy�t�d�t teszi ki. A tavat �s k�rnyez� ter�letet egyedi �kosziszt�m�j�ra tekintettel 1996-ban felvett�k a vil�g�r�ks�gek k�z�.

A 636 km hossz� �s 25–79 km sz�les t� a legnagyobb �desviz� t� �zsi�ban (31 494 km²), �s a F�ld legm�lyebb tava. A t� v�zszintje a tengerszint felett 455 m-rel fekszik, �tlagm�lys�ge 730 m.

A t� neve val�sz�n�leg a burj�t-mongol bajgal sz�b�l sz�rmazik, ami term�szetet jelent.

A kora k�r�lbel�l 25-30 milli� �v, amivel a F�ld egyik leg�regebb tava. A t� a Kelet-afrikai-�rokhoz hasonl� hasad�kv�lgyben (rift), a Bajk�l-�rokban alakult ki. A k�rnyez� vid�k szeizmikusan akt�v: sok h�forr�s tal�lhat� a partvid�ken illetve a meder alj�n is, �s a f�ldreng�sek sem ritk�k a t� vid�k�n.

A tavat v�gig hegyek veszik k�r�l. A t�ban 27 sziget tal�lhat�, k�z�l�k a legnagyobb Olhon, ami 72 km hossz�. Az Olhon szigeten tal�lhat� a mitikus s�m�n szikla, mely el�tt Dzsingisz k�n is meghajolt. A Bajk�l sz�v�nek is nevezik ezt a szigetet, ahol a s�m�nok �lnek. A tavat t�bb mint 300 foly� t�pl�lja, k�zt�k a jelent�sebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Fels�-Angara �s a Turka. A t� egyetlen lefoly�sa az Angara.

A t� viz�nek jellegzetess�ge, hogy nagyj�b�l 40 m-ig �tl�tsz�. A vize rendk�v�l j� min�s�g�, magas az oxig�ntartalma, alacsony az �sv�nyianyag-tartalma. A szovjet id�kben pap�rgy�rat �p�tettek a t� partj�ra, melyet napjainkban z�rtak be, �gy m�r nem szennyezi a t� viz�t.

A t� janu�rban befagy, majd m�jusban felenged. Augusztusban a v�z h�m�rs�klete 12 �C, de a partokn�l el�fordul, hogy a 20 �C-ot is el�ri. A sz�l �ltal keltett hull�mok 5 m magasak is lehetnek.

A t�nak rendk�v�li gazdag �s v�ltozatos �l�vil�ga van. Kb. 1200 �llat- �s 600 n�v�nyfajnak ad �l�helyet. A Bajk�l t� k�r�l m�ig �rintetlen �serd�k ter�lnek el, az itt �l� emberek b�k�ben �s harm�ni�ban �lnek a sz�mukra tengerk�nt tisztelt v�zt�meggel.

Az �llatfajok k�z�l kiemelkedik a t� minden r�sz�n megtal�lhat� bajk�li f�ka vagy nerpa, a F�ld egyetlen �desv�zi f�kafaja. A f�k�hoz hasonl�an tengeri eredet� a bajk�li omul. Az amula mar�na, valamint a tokhal, mely az �rt�kes fekete kavi�rt adja.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bajk%C3%A1l-t%C3%B3