A Colosseum R�ma k�zpontj�ban, a Via dei Fori Imperiali keleti v�g�ben tal�lhat�, nem messze a f�p�lyaudvart�l. Saj�t �llom�sa van, a Colosseo. A Colosseum a vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� �p�tm�ny, R�ma legismertebb turisztikai c�lpontja, mely �vente t�bb milli� l�togat�t vonz.

Az �p�let egy jellegzetes r�mai amfite�trum. Az amfite�trumok k�zpontja az elliptikus alaprajz� ar�na, mely kiv�l�an megfelelt a gladi�torok �s vad�llatok viadal�nak rendez�s�re. Az amfite�trumot sokan a r�mai �p�t�szet jellegzetes p�ld�j�nak tartj�k, azonban form�ja a g�r�g sz�nh�zakig vezethet� vissza.

A Colosseum ar�n�j�t t�bb emelet magass�gban �l�helyek veszik k�r�l. A n�z�k biztons�gos t�vols�gb�l szeml�lhett�k a gladi�torok harc�t, az egzotikus �llatokat. R�m�ban m�r a Colosseum meg�p�t�se el�tt is sz�mos amfite�trum volt. A Kr. u. 64-ben kit�rt t�zv�sz ut�n azonban �jat kellet �p�teni.

A r�mai Colosseum �tm�r�je 500 m�ter, magass�ga 48.5 m�ter. Az �p�let h�rom st�lus eleg�ns kever�ke. Als� szintj�t d�r, a m�sodik szintet i�n, a harmadikat �s negyediket korinthoszi st�lus� f�loszlopok, pilaszterek tagolj�k. M�szk�b�l, tuf�b�l �s t�gl�b�l �p�lt. K�t�anyagk�nt habarcsot haszn�ltak.

Colosseum bonyolult szerkezete arra utal, hogy a r�maiak nagy t�megek mozg�s�t tudt�k ellen�rizni. Az �l�ssorokat lej�r�k �s s�t�l�folyos�k tagolj�k, melyek 50 000 ember elhelyez�s�t �s mozg�s�t tett�k lehet�v�. Az �p�t�szek j�ratok �s felvon�k seg�ts�g�vel oldott�k meg az �llatok sz�ll�t�s�t a ketrecekb�l k�zvetlen�l a sz�npadra.

A Colosseum monument�lis m�ret�vel, k�nnyed szerkezet�vel �s a jellegzetes bolt�veivel leny�g�z�, felejthetetlen l�tv�ny ny�jt az ide l�togat� turist�k sz�m�ra.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/europa/colosseum.html