Pisa Firenz�t�l 80 kilom�terre nyugatra fekszik. A v�ros legnagyobb nevezetess�ge a Pisai Ferde Torony (Torre Pendente). Ez tulajdonk�ppen a pisai D�m mellett �ll� harangtorony.

A Pisai Ferde Torony a D�m, a Keresztel�k�polna �s a Temet� egys�g�nek r�sze. A felirat szerint �p�t�s�t 1174-ben kezdt�k. A Pis�ban haszn�lt napt�r, �s a hagyom�nyos id�sz�m�t�s k�z�tt egy �v elt�r�s van, �gy az �p�tkez�s val�j�ban 1173-ban kezd�d�tt. A Pisai Ferde Torony �p�t�szei Bonnano Pisano �s Wilhelm von Innsbruck voltak, a befejez�s�t azonban egyik�k sem �rte meg. Egyes feltev�sek szerint a Pisai Ferde Torony ferdes�g�t eredetileg is megtervezt�k, hogy a kor �p�t�szeti tud�s�t bizony�ts�k. Enn�l azonban sokkal val�sz�n�bb, hogy az �p�t�k ismerve a talaj laza szerkezet�t, a torony enyhe d�l�s�vel sz�moltak. A Pisai Frede Torony d�l�s�nek sz�ge folyamatosan n�tt. A XX. sz�zad elej�n 4,3 m�terrel t�rt el a f�gg�legest�l. 1990-t�l 12 �ven �t le volt z�rva a l�togat�k el�l. 2001-ben jelentett�k be, hogy siker�lt a tornyot stabiliz�lni. A stabiliz�ci� sor�n az �p�tm�nyt k�belekkel meger�s�tett�k, majd cementet fecskendeztek al�, hogy enyh�ts�k a f�ldre nehezed� nyom�st. A torony most biztons�gos, d�l�ssz�ge nagyj�b�l olyan, mint 1700-ban lehetett. A teljes kiegyenes�t�st nem is tervezt�k, hiszen azzal elvesztette volna egyedis�g�t, turisztikai jelent�s�g�t.

Pisai Ferde Torony k�r alaprajz�, a toronyszob�val egy�tt 8 emeletes.A harangtorony 100 �vvel k�s�bb �p�lt, mint a D�m. Ennek �p�t�s�be 1063-ban kezdtek, amikor a pisaiak tengeri csat�ban legy�zt�k a palerm�i szarac�nokat. Ebben az id�ben Pisa gazdag keresked�v�ros volt.

Pis�ban sz�letett a h�res tud�s Galileo Galilei, 1564-ben. A hagyom�ny szerint a ferde toronyb�l t�rgyakat engedve le azt pr�b�lta bizony�tani, hogy az es�s sebess�ge f�ggetlen a t�rgyak s�ly�t�l. A neh�zs�gi er�vel val� k�s�rletez�s helysz�ne azonban nem bizony�tott.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/europa/pisaiferdetorony.html