Chartres Franciaorsz�gban, P�rizst�l 90 kilom�terre fekszik. Chartres meghat�roz� m�eml�ke a Notre-Dame-sz�kesegyh�z (Miasszonyunk-templom), a francia g�tika els� p�ld�ja.

A katedr�list egy magaslatra �p�tett�k, amit m�r a r�maiak, vagy kor�bban a kelt�k is szent helynek tartott�k. A XVIII. sz�zad m�sodik fel�ig �riztek itt egy f�b�l faragott szobrot, amely a sz�ve alatt gyermek�t tart� M�ri�t �br�zolta, s amely m�g a pog�ny id�b�l sz�rmazott.

A templom hely�n 350 �ta imah�zak �lltak, de mindegyik t�zv�sz �ldozat�v� v�lt. A ma l�that� templomot 1260-ban szentelt�k fel.

A sz�kesegyh�z nyugati oldal�n k�t jellegzetes torony tal�lhat�, melyek 90 m�tern�l magasabbak. Az alacsonyabb, egyszer�bb a XII. sz�zad els� fel�b�l sz�rmazik, a magasabb �s d�szesebb 1513-ra k�sz�lt el. A nyugati kaput felbecs�lhetetlen �rt�k� szobrok d�sz�tik. Krisztus �seinek alakjai, Krisztus ifj�s�ga, a mennybemenetel, Krisztus mandorl�ban, �s a n�gy evang�lista �br�zol�sa l�that�. Az ablakr�zsa a az utols� �t�letet jelen�ti meg. Az �szaki �s d�li bej�ratot XIII. sz�zadi szobrok d�sz�tik. A katedr�lis k�ls� homlokzat�t �s bels� ter�t t�bb mint 10 000 k�b�l �s �vegb�l alkotott figura d�sz�ti.

A Sz�z M�ri�nak emelt Chartres-i katedr�lis a k�z�pkori Eur�pa �p�t�szet�nek egyik jelent�s alkot�sa.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/europa/chartres.html