A spanyolok a vilg nyolcadik csodjnak nevezik az Escorialt.
Az Escorial mintegy 50 kilomterre fekszik Madridtl szaknyugati irnyba, a Sierra de Guadarrama dli lejtjn.
Az Escorial rcs alaprajz, Szent Lrinc mrtriumt hivatott jelkpezni, akit egy rostlyra erstve knoztak hallra. A kolostort a XIX. szzadban Jeromos- majd gostonrendieknek adtk t.
Az Escorial erdtmny jelleg, tglalap alak. A kls falak 206 mter szlesek s 161 mter hosszak, a dsztelen s szablyos homlokzat egyhang benyomst kelt. Hibaval prblkozs megszmolni az ajtkat s az ablakokat, az eredmny ugyanis mindig ms s ms, krlbell 2500 ablak s 1250 ajt tagolja a kolostorpalota homlokzatt. Az pletegyttes kt mesternek ksznhet. Juan Bautista de Toledo ksztette az els terveket: valsznleg mr a rmai Szent Pter-templom ptsnl fontos tapasztalatokat szerzett. 1567-tl Juan de Herrera folytatta a munklatokat, s az 1563 s 1584 kztt megplt Escorial vgl is az keze nyomt viseli. II. Flp spanyol kirly maga is rszt vett a tervek ksztsben. gy helyeztk el a kirlyi szobkat, hogy az uralkod sajt helyisgeibl kzvetlenl a templomba lphetett.
Az Escorial nemcsak kirlyi palota s kolostor, hanem a spanyol kirlyok temetkezhelye is. A Panten de los Reyes (Kirlyok Panteonja) a templom foltra alatt helyezkedik el, s II. Flp halla utn mg sokig dolgoztak rajta.
Forrs: http://vilagcsodai.hu/europa/escorial.html
|