A versailles-i kastély (franciául: Château de Versailles) 1682-től egészen a forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt; XIV. Lajos, a Napkirály rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja, az abszolút hatalom szimbóluma.
Versailles -ba Párizsból autóval és vonattal egyaránt utazhatunk. A Versailles környéki erdőket már XIII. Lajos király is gyakran felkereste, ezért egy vadászkastélyt építtetett ide. Az építkezést fia, XIV. Lajos nagyratörő tervek alapján folytatta. Nem volt megelégedve palotáival, ezért elhatározta, hogy Versailles -ban egy új, pompás királyi kastélyt épít. A Versailles-i kastély épületegyüttese végül olyan méretűvé nőtt, hogy az egész francia udvar elfért benne.
Versailles építési munkálatai 1661-ben kezdődtek, és több évtizedig tartottak. A Versailles-i kastély épületére jellemző a klasszikus rendezettség, a szimmetria Franciaország méltóságát és a király hatalmát hangsúlyozta. Az építkezés a „Napkirály"számára hihetetlen kiadásokat jelentett, ami a kincstárnokai tiltakozását is kiváltotta. A párizsi nemesség szívesen látogatott Versailles parkjaiba, megcsodálta szobrait, szökőkútjait, mesterséges sziklabarlangjait, a barokk udvari ünnepségek helyszínét.
A Versailles-i kastélyban gyakran mutattak be operákat és színi előadásokat, többek közt Moliére darabjait. Az egész Versailles nem sokban különbözött egy hatalmas színpadtól. A rendezvények hagyományát XIV. Lajos utódai is folytatták. Marié Antoinette egy különálló színházat is építtetett a park fái közé. Versailles parkjaiban számos kilátó, sétány található, valamint az önálló csatornarendszer, a Grand Canal, amelyet Kis Velencének is hívják. A hatalmas alapterületű Versailles-i kastély közepén található a 73 méter hosszú, 10,6 méter széles és 12,8 méter magas tükörterem. Az épület 17 ablakával szembe ugyanannyi tükröt helyeztek el, így minden irányból a park látszik.
Versailles parkjait úgy alakították ki, hogy sok szobrot lehessen bennük felállítani. A Versailles-i kastély tükörterme előtt közvetlenül két tó található. Szobrai Franciaország folyóit jelképezik. Egyes szobrok állatalakokat és ókori mitológiai alakokat, (Apolló, Bacchus, Mercurius és Silenus) ábrázolnak. Néhányuk a klasszikus művek hű másolata, mint például a Vénusz-szobor. A rengeteg nevezetesség, látványosság turisták tömegeit vonzzák a Versailles-i kastélyba, és az azt övező parkokba.
Forrás: http://vilagcsodai.hu/europa/wersailles.html
|