A Szajna partj�n �ll� Eiffel-torony P�rizs legismertebb szimb�lum�v� v�lt. �vente t�bb milli� turista keresi fel. Az �p�let jellegzetes alakja P�rizs t�bb pontj�r�l j�l l�that�.

Az Eiffel-torony a technikai forradalom jelk�p�nek is tekinthet�. Az ipar fejl�d�s�nek hat�s�ra az �p�t�szek �j technikai megold�sokkal k�s�rleteztek. Sz�mos orsz�gban t�bb sz�z m�ter magas �p�letek kivitelez�s�vel pr�b�lkoztak.

Gustave Eiffel francia m�rn�k azonban kitartott meggy�z�d�se mellett �s munkat�rsaival 1884 v�g�re elk�sz�tette egy 300 m�ter magas torony terv�t. 1886-ban p�ly�zatot �rtak ki az 1889-es p�rizsi Vil�gki�ll�t�sra. A ki�ll�t�s els�dleges c�lja az ipari fejl�d�s bemutat�sa volt. Sz�z p�ly�z� k�z�l v�g�l Eiffel terve nyert. A ki�r�s felt�telei szerint a toronynak k�t �v alatt kellett fel�p�lnie.

Eiffel-torony �p�t�s�nek �tlete, illetve a megsz�letett tervek nem arattak osztatlan sikert P�rizs lakoss�g�nak k�r�ben. A kor ismert �p�t�szeinek �s m�v�szeinek egy csoportja al��r�s�val, pet�ci�ban tiltakozott a meg�p�t�s ellen. A pet�ci�t 300-an �rt�k al�, annyian ah�ny m�ter magasra tervezt�k a tornyot. Egyesek az �p�tm�ny kivitelez�s�t tartott�k megval�s�thatatlannak, m�sok m�v�szi okokb�l kritiz�lt�k Eiffel terv�t, mondv�n, hogy az barb�r m�don el fogja cs�f�tani, illetve magass�g�n�l fogva uralni fogja P�rizs l�tk�p�t. Annak ellen�re, hogy az �p�tkez�s megkezd�se ut�n a tiltakoz�k egy r�sze is megbar�tkozott az �p�lettel, a torony a mai napig megosztja P�rizs lak�it.

Az Eiffel-torony n�gyzetes alaprajz�, 1,6 hekt�r alapter�let� �p�tm�ny. Ma az antenn�val egy�tt a magass�ga 320,75 m�ter, 8600 tonn�s. Az Eiffel-torony f�mszerkezet�t tizenk�tezer darabb�l illesztett�k �ssze, pontos tervek, m�szaki le�r�sok alapj�n. Kora legmagasabb torny�n 250 szakember dolgozott.

els� szinten �ttermet rendeztek be a Vil�gki�ll�t�s alatt, ez volt az els� sz�m� vend�gl� P�rizsban. A m�sodik szinten, 116 m�ter magass�gban a Le Figaro c�m� �js�g irod�i kaptak helyet. A torony huszonhat h�nap alatt �p�lt fel, �s 1931-ig a New York-i Empire state Building elk�sz�lt�ig a vil�g legmagasabb �p�lete volt. Eiffel kevesellte, hogy a torony csup�n d�sz legyen, ez�rt a tetej�re meteorol�giai berendez�seket helyezett el. Emellett a tornyot aerodinamikai k�s�rletekre is haszn�lta.  Itt helyezt�k el az orsz�g els� r�di�- �s t�v�ad�j�t is.

A Vil�gki�ll�t�s ideje alatt k�tmilli�an kerest�k fel. A toronyban felvon� k�zlekedik, a cs�cs�ra 1710 l�pcs�fokon lehet felgyalogolni. 1964-ben Eiffel m�v�t m�eml�kk� nyilv�n�tott�k, melyet �vente t�bb milli� turista tekint meg. Az Eiffel-torony az �v minden napj�n l�togathat�.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/europa/eiffel.html