Az �perzsa birodalom k�zpontj�nak, Perszsepolisznak (A perzs�k v�rosa) a romjai a mai Ir�n ter�let�n tal�lhat�ak Shirazt�l 80 kilom�terre.

A maradv�nyokb�l lehet k�vetkeztetni arra, hogy milyen pompa �s gazdags�g jellemezte. Plutarkhosz �r�sa szerint a Perszepoliszt megh�d�t� Nagy S�ndornak 10 000 �szv�rre, �s 5 000 tev�re volt sz�ks�ge ahoz, hogy elsz�ll�ttassa a perzs�k kincseit. Az Akhaimenida-dinasztia kir�lyai �p�ttett�k, de ez csak egy volt a kir�lyi v�rosok k�z�l. I. Dareiosz kir�ly alap�totta Kr. e. 522-ben. Csak tavasszal �s �sszel lakt�k, a ny�ri �s t�li lakhely m�shol volt. Nemsokkal Nagy S�ndor �rkez�se ut�n t�z �t�tt ki, felt�telez�sek szerint maga Nagy S�ndor gy�jtotta fel. A t�zv�szben csak a k��p�tm�nyek maradtak meg.

Perszepolisz felt�r�sa sor�n kir�lyi rezidenci�kat �stak ki a f�ldb�l, amely a hegy l�b�n�l mesters�ges plat�n �llt. A 297 m�ter sz�les, 448 m�ter hossz�, apr�l�kosan megtervezett csatorna- �s v�zvezet�krendszer, az �p�t�s gondos el�k�sz�t�s�re utal. Perszeoliszt a kir�lyi szertart�sok sz�m�ra �p�tett�k. Voltak ugyan lakoszt�lyai a kir�lynak, a csal�dj�nak �s a k�s�ret�nek, de kiemelked� jelent�s�ge a fogad�helyis�geknek volt.

Perszepolisznak kultikus rendeltet�se volt. Itt rendezt�k a perza �j�v, a Nour�z �nneps�geit. Itt gy�ltek �ssze a tartom�nyok vezet�i �s a k�lf�ldi k�vetek, �s itt adt�k �t a kir�lynak sz�nt aj�nd�kokat. A fogad�csarnok l�pcs�felj�r�ja ment�n test�r�k domborm�vei sorakoznak.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/azsia/perszepolisz.html