A k�nai Nagy Fal a vil�g legnagyobb ember alkotta l�tes�tm�nye. A fal �szaknyugati r�sz�t legegyszer�bben Pekingb�l indulva k�zel�thetj�k meg. Az �szakkeleti szakaszt szint�n innen, busszal k�zel�thetj�k meg. A Nagy Fal minden id�k legelk�peszt�bb �p�t�szeti v�llalkoz�sa.

Az els� k�nai cs�sz�r Cs'in Si Huang-ti v�geztette el a hi�nyz� szakaszok �p�t�s�t, emellet �rtornyok l�ncolat�t alak�ttatta ki. Kr. e. 200 k�r�l, t�z �v alatt k�sz�lt el, v�dve a birodakom hat�r�t. A cs�sz�r legjobb hadvez�r�t, Meng Tient b�zta meg a feladattal. A muk�t katon�k, parasztok �s el�t�ltek v�gezt�k. A fal szikl�kon, mocsarakon �s sivatagokon kereszt�l h�z�dik, �gy �p�t�se rendk�v�li er�fesz�t�seket ig�nyelt. A k�alap k�t oldal�n t�glafalakat raktak, melyeket f�lddel t�lt�ttek fel. Az �rtornyokon rendszeres �rs�g figyelt, akik hang �s f�nyjelz�seket haszn�ltak. Az �p�t�sben k�zel 300 000 ember vett r�szt, ami hatalmas szervez�munk�t ig�nyelt. Az �p�t�s sor�n t�bb ezer ember halt meg, akiknek a test�t egyszer�en befalazt�k. Ez�rt a vil�g leghosszabb temet�j�nek, �s a k�nnyek fal�nak is nevezt�k. Megfelel� sz�m� katon�val a fal bevehetetlen er�drenszert alkotott.

A t�mad�sok cs�kken�s�vel a falat kezdt�k elhanyagolni. Kr. u. 607-ben, a Szui-dinasztia alatt kezdt�k jav�tani, fel�j�tani. A hagyom�ny szerint egymilli� ember vett r�szt a fel�j�t�sban, akiknek a fele elpusztult. A Nagy Fal jelenlegi form�ja a Ming-dinasztia alatt alakult ki. A fal a Po-hai �b�l k�zel�ben kezd�dik, s K�na �szakkeleti hat�rvonal�n h�z�dik a G�bi-sivatag ir�ny�ba. A kanyarg�s fal hossza a le�gaz�sokkal egy�tt k�r�lbel�l 6500 kilom�ter. A k�t v�gpont k�z�tti t�vols�g l�gvonalban 2450 kilom�ter. A k�nai Nagy Fal a v�delmi funkci�k mellett hasznos �s forgalmas k�zleked�si �tvonall� is v�lt. A t�glafalak k�z�tti �t sz�less�ge 5,5 m�ter, ahol lovaskocsival is lehetett k�zlekedni. A fal �tlagos magass�ga 9 m�ter, a megfigyel�tornyok� 12 m�ter volt. A k�nai Nagy Fal a viszontags�gok ellen�re is leny�g�z� l�tv�nyt ny�jt, eml�ket �ll�tva a r�gi korok nagy uralkod�inak.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/azsia/nagyfal.html