A cser�phadsereget a Pekingt�l 1100 kilom�terre d�lnyugatra tal�lhat� Hszian v�ros k�zel�ben t�rt�k fel. Hszian (X'ian) t�bb ezer �vig a cs�sz�ri K�na f�v�rosa volt. A v�rosba Pekingb�l vonattal, vagy rep�l�g�ppel utazhatunk. Hong-Kongb�l is k�zvetlen j�rat indul. A s�reml�k Hsziant�l 31 kilom�terrre van innen busszal lehet megk�zal�teni. A k�zelben, 5 kilom�terre fekszik Lintung v�rosa. Lintug v�ros k�zel�ben 1974-ben k�t�s�s k�zben tal�ltak az �letnagys�g�, sz�nes agyagkaton�k darabjaira.

A felt�r�s sor�n t�bb ezer m�zas cser�pfigur�t �stak ki a r�g�szek. A cser�phadsereg Cs'in Si Huang-ti cs�sz�r s�rja k�zel�ben �llt. A cs�sz�rnak nagy szerepe volt a k�nai Nagy Fal �p�t�s�ben is. A t�k�letes hadrendben fel�ll�tott sereg feladata a cs�sz�r nyugalm�nak v�delme, �rz�se volt a halottak birodalm�ban. H�rom f�ld alatti �p�tm�nyrendszerben csaknem 8 000 figur�t t�rtk f�l: gyalogos, �j�sz, l�ndzs�s �s lovas katon�kat, harci szekereket. A katon�k 1,6-1,7 m�ter magasak, mindegyik egyedi arcvon�sokkal rendelkezik. Egyes figur�k �llnak, m�sok t�mad� poz�ci�ban t�rdelnek. Felszerel�s�k �s ruh�zatuk is t�bbf�le. A t�rzs bel�lr�l �reges, v�gtagjaik azonban t�m�rek. A kez�kben l�v� fegyverek, val�diak, a lovakon bronzb�l k�sz�lt zabla tal�lhat�. Az agyagfigur�kat eredetileg sz�nes m�zzal vont�k be �get�s el�tt, ez azonban m�ra megkopott.

Cs'in Si Huang-ti s�rja egy 43 m�ter magas domb belsej�ben van, a cser�phadseregt�l nem messze. Az �p�t�ket val�sz�n�leg kiv�gezt�k, hogy a s�r bej�rata titokban maradjon. A legenda szerint az udvaroncokat, �gyasokat �lve temett�k el, hogy a t�lvil�gon szolg�lj�k a cs�sz�rt. A s�r �p�t�se m�g a cs�sz�r �let�ben elkezd�d�tt. A nekropoliszt �gy �p�tett�k, hogy cs�sz�ri palotak�nt szolg�lhasson. Sz�mos hivatalt, csarnokot �s m�s �p�leteket tartalmaz. Az agyaghadsereghez hasonl�, de kisebb m�ret� leleteket l�thatunk Hszian v�ros m�zeum�ban. Ezek a 60 centim�teres sz�nes szobrok egy Han-kori s�reml�kb�l ker�ltek el�.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/azsia/cserephadsereg.html