Karnak �s Luxor templomegy�ttesei k�r�lbel�l 600 kilom�terre tal�lhat�k Kair�t�l, Asszu�nt�l pedig 200 kilom�terre. Rep�l�g�ppel Asszu�nb�l �s Kair�b�l egyar�nt megk�zel�thet�. Kair�b�l az utaz�s busszal �s vonattal egyar�nt lehets�ges. A N�luson haj�val is el lehet jutni Karnak �s Luxor �p�letmaradv�nyaihoz.

Th�ba, melyet a g�r�g�k Weset, a biblia No n�ven nevez, a N�lus keleti partj�n fekszik. Kr. e. 2000 k�r�l lett Egyiptom sz�khelye, �s az �jbirodalom kor�ban is az maradt. Th�ba v�ros�nak szerves r�sz�t k�pezt�k Karnak �s Luxor templomegy�ttesei, valamint a f�ra�k temetkez�si helye, a Kir�lyok V�lgye.

Karnak �s Luxor templomai Egyiptom legnagyobb templom�p�tm�nyei, melyet k�zel 2000 �ven �t �p�tettek. Az assz�rok Kr. e. 663-ban Th�ba k�rny�k�t elpuszt�tott�k , de Karnak templomai az udvarokkal, oszlopokkal, termekkel, obeliszkjeivel ma is leny�g�z� l�tv�ny ny�jtanak az ide utaz� turist�k sz�m�ra. Karnak legnagyobb �p�tm�nye az Amon szent�ly, amelyet a szelek �s az �g ur�nak tisztelet�re emeltek . Amont embertesttel �s kosfejjel �br�zolt�k, fej�n a napkoronggal. Az �jbirodalom kor�ban Amon m�r f�istenk�nt szerepelt, �s R�vel a Napistennel azonos�tott�k.

Luxor romtemplom�nak hatalmas pilonja ma is �ll. 43,6 m�ter magas, a k�t oldalon a felfel� keskenyed� csonka g�la alak� falt�mbje 113 m�ter hossz�, vastags�ga 15 m�ter. Oszlopos folyos� vezet a Nagy Udvarhoz, ahonnan k�t m�sik templomhoz �r�nk. A m�sodik pilonon kereszt�l jutunk az 5000 n�gyzetm�teres oszlopcsarnokba, melynek tet�zete teljesen hi�nyzik. �p�t�sekor 24 m�ter magas volt, 134 oszlop 16 sorban helyezkedett el. Az oszlopok �tm�r�je el�rte a 10 m�tert. A oszlopfejezeteket papiruszvir�gok �s bimb�k d�sz�tett�k. A harmadik pilon a k�zponti udvar kapuja, tov�bbi h�rom kapun kereszt�l juthatunk el a B�rka-szent�lybe. Th�ba istenh�rmas�nak: Amon, feles�ge Mut, �s fiuk Honszu cs�nakjait �rizt�k itt.

A Luxor romjaira a Szent-t� partj�r�l remek kil�t�s ny�lik. Az �p�tm�nyek k�z�l eml�t�st �rdemel m�g az Amon H�reme nev� templom. Az �p�tkez�s t�bb �vsz�zadon �t tartott. II. Ramszesz �letnagys�g� szobr�t �s domborm�veit l�thatjuk itt.

Az �jbirodalomban a kir�lyok temetkez�si helye Luxor �s Karnak k�zel�ben, a N�lust�l nyugatra fekv� Kir�lyok V�lgye volt. Legnevezetesebb Tutanhamon f�ra� s�rja, ahol a felnyit�sakor tem�rdek mennyis�g� kincset tal�ltak. Tutanhamon 18 �vesen halt meg, mumifik�lt holtteste ma is a kopors�j�ban fekszik a s�reml�kben. A leleteket a kair�i Egyiptomi M�zeumban �rzik. Csak sejteni lehet, hogy a Tutanhamonn�l jelent�sebb f�ra�k s�reml�kei milyen hatalmas mennyis�g� kincset rejthettek. Ezeket azonban a s�rrabl�k kifosztott�k. A s�reml�kek fresk�i a t�lvil�gi �letet a Halottak K�nyve alapj�n mutatj�k be. Egyes fresk�k pedig a mindennapi �letet �br�zolj�k.

Luxor k�zel�ben, a N�lus nyugati partj�n k�t hatalmas �l� szobor III. Amenhotep f�ra�t �br�zolja, ezek �rizhett�k a halotti templom bej�rat�t. Luxor �s Karnak �p�letmaradv�nyai a g�zai piramisok ut�n Egyiptom m�sodik legl�togatottabb nevezetess�gei.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/afrika/karnak.html