Karthg vrost szak-Afrika partjn, a mai Tunisz kzelben alaptottk. Az satsokhoz vast vezet. Karthgba Sziclibl hajval lehet utazni.
Trosz (Tyros) a mai Libanon terletn ll kori orszg, Fncia vrosllaminak egyike, a Fldkzi-tenger krnykn gyarmatostott. Vergilius elbeszlse szerint Trosz kirlya meglette hga, Dido frjt. A kirlylny hsges embereivel hajra szllt, s szak-Afrika partjn megalaptotta Karthgt (j vros). Aeneas kirly trja pusztulsa utn szintn ide rkezett. Rvid ideig tart szerelem utn Aeneas az istenek parancsra elhagyta Didt, hogy Rma alaptinak satyja legyen.
A rgszeti satsok szerint az j vrost Kr. e. a IX. szzadban alaptottk. Karthg Kr. e. a VI. szzadra virgz vross fejldtt. A vros laki hatalmas flottt tartottak fenn, hiszen f foglalkozsuk a tengeri kereskedelem volt. A jl kiptett kiktk maradvnyai a mai napig lthatk.
Karthg fnykorban igazi tengeri nagyhatalom volt. A kr alak kikt kzepn, egy mestersges szigeten pttettk fl az admiralits pleteit.
Kr. e. a III. s a II. szzadban Rma ksrletet tett Karthg elpuszttsra. Cato sztnzsre indult meg a harmadik pun hbor, melynek sorn a rmaiak teljesen leromboltk Karthgt. A karthgi fnciaiakat a rmaiak neveztk punoknak. Az ezt megelz msodik pun hbort Hannibl, a hres karthgi hadvezr vvta a rmaiak ellen. Hannibl elefntokkal tkelt az Alpokon, gyztes csatt vvott, majd vekig Itliban maradt, sikeresen visszaverve a rmai tmadsokat. Ksbb azonban Scipio csapatokat kldtt Afrikba, gy Hannibl knytelen volt visszatrni. Kr. e. 202-ben a zamai csatban veresget szenvedett. Ezzel rt vget a msodik pun hbor. A mr emltett harmadik pun hbort, melyben a rmaiak leromboltk s felgyjtottk Karthgt, Kr. e. 149-ben robbantotta ki a rmai birodalom s Kr. e. 146-ig tartott.
Forrs: http://vilagcsodai.hu/afrika/karthago.html
|