Machu Picchu, ez a XV. sz�zadban �p�lt inka v�ros a perui Andokban, az Urubamba-foly� f�l�tt, k�r�lbel�l 400 m�teres magass�gban  fekszik. Nev�t a k�zeli hegys�gr�l, Machu Picchu (r�gi cs�cs) kapta, eredeti elnevez�s�r�l semmit nem tudunk.

Machu Picchu - t Hiram Bingham, a Yale Egyetem professzora fedezte fel 191l-ben. Azt felt�telezte, hogy a legend�s Vilcabamba telep�l�st tal�lta meg. Napl�j�ban �gy irt: „R�j�ttem, hogy a fal �s a f�lk�r alak� templom, a vil�g legszebb k��p�tm�nyei k�z� tartozik, s szinte el�llt a l�legzetem.” Amikor a k�zelben ki�st�k Vilcabamb�t, akkor j�tt r�, hogy t�vedett. Machu Picchu val�j�ban er�d volt, az egyetlen teljes eg�sz�ben �rintetlen�l maradt inka v�ros, Cuzc�t�l 112 kilom�terre.

Machu Picchu csak annyira s�r�lt, amennyit az 5 �s f�l �vsz�zad alatt az id� puszt�tott rajta. Machu Picchu v�ros�t nem falak v�dt�k, hanem maga a term�szet: az Urubamba-foly� v�lgy�t hegyoldalak, hegycs�csok v�dik. Ebben a j�l k�r�lz�rt, v�dett v�lgyben �p�lt a teraszos elrendez�s� er�dv�ros. A kop�r, szikl�s teraszokra az emberek hordt�k fel a term�f�ldet, hogy a kukoric�t, a burgony�t �s a z�lds�geket megtermeszthess�k. Machu Picchu lak�i hatalmas er�fesz�t�ssel tett�k term�kenny� a szikl�s hegyoldalt.

Machu Picchu �p�t�si m�dja igazi k�l�nlegess�get jelent. A szab�lytalan k�veket �gy faragt�k, hogy a k�zvetlen�l egym�s mell� helyezett darabok k�t�anyag n�lk�l is pontosan illeszkedjenek. A sarkokn�l 5-6 m�teres k�veket l�thatunk. Ez az �p�tkez�si m�d kezdetlegesnek t�nik, de szil�rdabb, mint b�rmely m�s m�dszerrel l�trehozott fal. Lehets�ges, hogy az ink�k ide vonultak vissza a spanyol h�d�t�k el�l, akik sohasem tal�lt�k meg ezt a helyet. Machu Picchunak a teraszsor adja az igazi k�l�nlegess�g�t, ez teszi romos �llapota ellen�re is emberiv�.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/amerika/machupicchu.html