�szak-Amerika legismertebb szobr�t 1886. okt�ber 28-�n Grover Cleveland eln�k avatta fel. Az�ta l�thatj�k a New York-i kik�t�be �rkez� haj�k utasai az �g fel� ny�l� Szabad�s�g-f�kly�t. Sok kiv�ndorl� sz�m�ra e szobor jelk�pezte a szabads�got, szabadul�sukat az �haz�b�l. A szobor az Amerikai Egyes�lt �llamok szimb�luma lett.

A Szabads�g-szobrot P�rizsban tervezt�k meg �s �ll�tott�k �ssze. A francia n�p aj�nd�k�t 1884. j�lius 4-�n, a F�ggetlens�g napj�n adt�k �t hivatalosan az Egyes�lt �llamok nagyk�vet�nek. Sz�tszedt�k, a r�szeket haj�n sz�ll�tott�k New Yorkba, majd hatalmas l�bazatra helyezve Bedloe sziget�n (ma Szabads�g-sziget) �ll�tott�k fel. A talapzatot Richard Morris Hunt amerikai �p�t�sz tervezte, magass�ga 47 m�ter. Maga a szobor 205 tonna, 46 m�ter magas, a f�klya cs�csa 93 m�terre van a f�ldt�l. A f�kly�t tart� jobb k�z 12,8 m�teres, csup�n a mutat�ujj hossza el�ri a 2,4 m�tert. A szobor l�b�n�l a zsarnoks�g lehullott bilincsei l�that�k. Bal kez�ben a F�ggetlens�gi Nyilatkozat t�bl�j�t tartja. Ugyancsak a szabads�got jelk�pezi a korona h�t sugara, a h�t kontinenst k�r�l�lel� h�t tengerre ir�ny�tva f�ny�t. A szobor belsej�ben csigal�pcs�n lehet feljutni a koron�ig, ahonnan egyed�l�ll� a panor�ma.

A Szabads�g-szobor talapzat�ban m�zeumot rendeztek be 1972-ben, amely az Egyes�lt �llamokba �rkez� bev�ndorl�knak �ll�t eml�ket, valamint bemutatja az �slak� indi�nok t�rt�net�t. Audiovizu�lis eszk�z�k, modellek, fot�k, rajzok, koszt�m�k �s m�alkot�sok seg�ts�g�vel besz�mol a XX. sz�zadi t�meges bev�ndorl�sr�l. El�nk t�rul a nyugat-afrikaiak �lete, akik m�g rabszolgak�nt ker�ltek az orsz�gba, az �rek�, olaszok� �s zsid�k�, akik a nagy, XIX. sz�zadi bev�ndorl�hull�mmal �rkeztek Amerik�ba.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/amerika/szabadsag_szobor.html