A Golden Gate Bridge a vilg egyik leghosszabbfgghdja. szakra van San Francisctl, a Highway 101 halad t rajta. A hd San Francisco vros jelkpv vlt.
A Golden Gate Bridge-et 1937. mjus 27-n adtk t a forgalomnak. Korbban sokan lehetetlennek tartottk a hd megptst. Az ptkezsen dolgoz munksok kzl sokan szenvedtek baleset, mire elkszlt a 2730 mter hossz hd. Tervezje Joseph Strauss mrnk volt.
Hsz ven t a vilg legnagyobb fesztv hdjnak szmtott, a hdfk kztti tvolsg 1280 mter. Mg magas vzlls esetn is 227 mteres magassgig emelkednek ki a pillrek a vzszint fl. A pillrek kztt feszl drtktelek mindegyike 91 centimter tmrj, s 27 572 huzalszlbl ll. A pillreknek ktelenknt 95 milli kilogramm fggleges irny terhet kell elbrnia. Mr eredetileg is narancssznre festettk a hidat. Az aclszerkezeteknl szvesen hasznljk a vrs vagy narancsszn festkeket, mert lomtartalmuk megvdi a rozsdsodstl.
A Golden Gate Bridge feltn szne azrt is szerencss, mert a gyakori kds idjrsban eltnnek krvonalai. A hd gyalogosjrdja kedvelt stat, a nagy autforgalom, zaj s lgszennyezs ellenre is. Gyakran ltni a hidat filmeken mint dszletet a httrben.
tvenedik szletsnapjn, 1987-ben hatalmas nnepsget rendeztek. Ebbl az alkalombl le akartk zrni a hidat a kzti forgalom ell, hogy az nneplk gyalog stlhassanak t rajta. Kiderlt, hogy olyan sokan jttek volna el, ami mr kockzatos megterhels lett volna, inkbb eltekintettek ettl a tlettl.
Forrs: http://vilagcsodai.hu/amerika/golden_gate_bridge.html
|