A H�sv�t-sziget a Gal�pagos-szigetekt�l 3220 kilom�terre, a chilei Valparais�t�l 3600 kilom�terre van. Chil�b�l rep�l�g�pen �rhetj�k el. A sziget egy h�romsz�glet� vulkanikus sziget, t�bb ezer kilom�terre minden emberlakta ter�lett�l. Az els� eur�paiak 1722 h�sv�tj�n �rkeztek ide. A felfedez�k el�sz�r a parton sorakoz� szobrokat pillantott�k meg, melyek a sziget belseje fel� n�ztek.

A bennsz�l�ttek k�l�nb�z�k�ppen fogadt�k az eur�paiakat. Voltak, akik �dv�zl�sk�ppen t�zeket rakat, integettek az idegeneknek, m�sok gyanakv�ak voltak, v�dekez�sre sz�nt k�veket gy�jt�ttek. A holland haj� leg�nys�ge sokf�le emberrel tal�lkoztak a partrasz�ll�s ut�n. Egyesek s�t�tb�r�ek voltak, m�soknak v�r�s volt a b�re, de voltak meglep�en feh�rek is. N�melyeknek hatalmas f�lcimp�juk volt, melyekr�l k�l�n�s korongok l�gtak. �k tan�s�tott�k a legnagyobb tiszteletet a szobrok ir�nt. F�leg �k voltak bar�ts�gosak a j�vev�nyekkel. �k azonban minden kez�k �gy�be ker�l� t�rgyat elraktak, ami miatt visz�ly t�rt ki a leg�nys�g �s a bennsz�l�ttek k�z�tt. A felfedez�k kev�s n�t l�ttak, mert a lakoss�g nagy r�sze f�ldalatti barlangokban bujk�lt. �rkez�s�k ut�n egy nappal a hollandok m�r el is hagyt�k a szigetet.

K�s�bb egy Perub�l indul� spanyol haj� is hasonl� felfedez�st tett 1770-ben. A sziget lak�i vel�k is bar�ts�gosak voltak. Tapasztalataik szerint az emberek f�lm�vel�ssel foglalkoztak. A 4 �vvel k�s�bb itt kik�t� Cook kapit�nyt m�r m�s k�p fogadta. A f�ldeket elhanyagolt�k, minden pusztult, az emberek rosszkedv�ek voltak, �s fegyvereket hordtak. A parton l�v� szobrokat led�nt�tt�k, nem tartottak mellett�k szertart�sokat. A szigetet a rabszolga-keresked�k is l�togatt�k, a peruiak pedig 1862-ben megtizedelt�k a lakoss�got. Szinte teljesen elt�nt ez a kult�ra, mire az eur�pai ember tanulm�nyozni kezdte.

Az �slakosok isten�ket Makemak�nak h�vt�k. Az emberek lakhely�n kisebb istenszobrokat is tal�ltak. Fontos leleteknek sz�m�tanak a faragott �r�sjelekkel teli fat�bl�k, az �gynevezett Rongo-Rongo t�bl�k, melyeket balr�l jobbra �rtak, majd ford�tva folytatt�k, jobbr�l balra. Ezeket az �r�sjeleket a mai napig sem siker�lt marad�ktalanul megfejteni. A H�sv�t-szigetek legfontosabb leletei azonban a parton tal�lt �ri�si szobrok, melyeket az �slakosok moai kavakava-nak h�vtak. Legt�bbj�k magass�ga 4 �s 10 m�ter k�z�tti, �s kb. 20 tonn�t nyomnak. Vannak k�z�tt�k igaz�n hatalmas m�ret�ek, melyek 90 tonn�sak. A szobrok tulajdonk�ppen hatalmas m�ret� torz�k, melyeknek ar�nytalanul nagy a fej�k, hossz� f�lcimp�juk �s el�reugr� �lluk van. A sziget k�b�ny�j�ban befejezetlen szobrokat is tal�ltak.

Sok�ig tal�lgatt�k, hogyan sz�ll�tott�k hely�kre a szobrokat. A bennsz�l�ttek �ll�t�sa szerint a hatalmas figur�k magukt�l menet a hely�kre. A vizsg�latok azonban kimutatt�k, hogy igen alacsonyan van a s�lypontjuk, �gy k�telekkel viszonylag k�nnyen lehetett mozgatni �ket. T�bb k�rd�sre azonban a mai napig sem lehet egy�rtelm� bizonyoss�ggal v�laszolni. Nem ismerj�k pontosan a szobrok k�sz�t�s�nek c�lj�t, �s azt sem, hogy isteneket �br�zolnak, vagy esetleg az �s�ket.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/ausztralia/husvetsziget.html