A mikron�ziai Karolina-szigetcsoport keleti r�sz�n, az Egyenl�t� �s a R�kt�r�t� k�z�tt tal�lhat� egy csod�latos sziget, a Ponape. A sziget a  vulk�ni kit�r�sei mellett k�l�n�s telep�l�s�r�l, Nan Madolr�l is nevezetes.

A 92 kis, mesters�ges szigetb�l �ll� Nan Madolt csatorn�k h�l�zz�k be, ez�rt nevezik a Csendes-�ce�n Velenc�j�nek. A v�rost val�sz�n�leg 1285 �s 1485 k�z�tt l�tes�tette Sau Deleurs uralkod� dinaszti�ja. Az �p�letekhez az itt tal�lhat� fekete bazaltot haszn�lt�k. Hatalmas k�t�mb�ket sz�ll�tottak egyik helyr�l a m�sakra. A k�veket mesteri m�don munk�lt�k meg, a mesters�ges szigetet egym�sra rakott bazaltoszlopokb�l emelt falakkal vett�k k�r�l, magass�guk el�rte a 9 m�tert. A falakon bel�l h�zakat emeltek, egyes �p�tm�nyeket kultikus c�lra haszn�ltak. A vall�s a szigetlak�k �let�ben fontos szerepet j�tszott. Templomokat, s�rokat �s �sszej�vetelekre alkalmas �p�leteket hoztak l�tre, amiket lak�hely�l val�sz�n�leg nem haszn�ltak. A mennyd�rg�s isten�t tisztelt�k, s k�l�nb�z� tengeri �llatokat tartottak „szent tavakban". Szertart�sosan h�doltak az angoln�nak, ezeket f�tt tekn�sb�kah�ssal t�pl�lt�k. A ter�leten n�gy, m�ig j� �llapotban l�v� hatalmas mauz�leum tal�lhat�. T�bb �p�let azonban m�ra er�sen lepusztult.

Nan Madol �p�t�se k�r�lbel�l k�tsz�z �vig tartott. A neh�z bazaltoszlopokat a sziget d�lkeleti r�sz�n tal�lhat� k�b�ny�b�l sz�ll�tott�k ide. A k�veket f�mszersz�mok n�lk�l munk�lt�k meg. A Sau Deleurs uralkod�kat valamikor el�zhett�k, de hogy pontosan mi t�rt�nhetett, nem tudjuk. Egyes felt�telez�sek szerint Nan Madolt a k�zeli Kosrae sziget lak�i h�d�tott�k meg. A XIX. sz�zadban ide �rkez� eur�paiak �s amerikaiak Nan Madolon m�r senkit nem tal�ltak. Napjainkban cs�nakt�r�val tekinthet�k meg a csatorn�k �s az �p�tm�nyek.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/ausztralia/nam_madol.html