A Kreml a modern sz�haszn�latban Moszkva k�zep�nek fallal k�r�lvett t�rt�nelmi �p�letegy�ttes�t, Oroszorsz�g kultur�lis �s hatalmi k�zpontj�t, uralkod�inak �s d�nt�shoz�inak sz�khely�t jelenti.

A kreml sz� eredetileg olyan fellegv�rat, citadell�t jel�lt, melyet az �si orosz v�rosokban �p�tettek, �s amelyb�l t�bb (pl: Kaz�n, Novgorod, Nyizsnyij Novgorod, Pszkov, Szuzdal) m�ig fennmaradt. A moszkvai Kreml az azonos nev� foly� partja f�l�, a Borovickij dombra �p�lt, �s m�ra a Vil�g�r�ks�g r�sze, a vil�g egyik legh�resebb �p�letegy�ttese lett.

A Kreml �sszter�lete 27,5 ha. A szab�lytalan h�romsz�get alkot� fal hossza 2235 m, magass�ga 5 �s 19 m k�z�tt v�ltakozik, sz�less�ge 3,5-6,5 m. A falakat �s b�sty�kat 1485-1495 k�z�tt emelt�k a III. Iv�n �ltal beh�vott olasz mesterek ir�ny�t�s�val. Eredetileg 18 v�d�b�stya k�sz�lt, a 17. sz�zadban ezeket s�tortet�kkel l�tt�k el �s tov�bbi k�t b�styatornyot is �p�tettek.

Napjainkban a Kreml t�bb korm�nyzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai p�tri�rka lakoszt�lya, az Oroszorsz�gi F�der�ci� eln�k�nek rezidenci�ja (a Szen�tus �p�let�ben) �s t�bb m�zeum. A Kreml �p�letegy�ttese a Moszkv�ba l�togat� turist�k legfontosabb c�lpontja. A szomsz�dos V�r�s t�rrel egy�tt 1990-ben az els� oroszorsz�gi kultur�lis helysz�nek k�z�tt vett�k fel az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kreml

A V�r�s t�r Moszkva �s Oroszorsz�g legh�resebb tere, az orosz t�rt�nelem sok fontos esem�ny�nek sz�nhelye. A Moszkva foly� partja melletti enyhe dombon, a Kreml �s az egykori �zleti negyed, a Kitaj-gorod k�z�tt fekszik. Kultur�lis �s t�rt�nelmi �rt�keik miatt 1990-ben a Kreml �p�letegy�ttese �s a V�r�s t�r az els� oroszorsz�gi helysz�nek k�z�tt ker�lt fel az UNESCO vil�g�r�ks�g list�j�ra.

A teret nyugatr�l a Kreml fala, keletr�l a GUM hosszan elny�l� �p�lete hat�rolja; �szakon a T�rt�neti M�zeum, d�len a Vaszilij Blazsennij-sz�kesegyh�z z�rja le.

Szent Basil sz�kesegyh�z

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_t%C3%A9r