A Szabads�g megvil�gos�tja a vil�got, ismertebb nev�n a Szabads�g-szobor New York el�tt, a Liberty Islanden tal�lhat�, a Hudson foly� torkolat�n�l. A r�zb�l k�sz�lt szobrot Franciaorsz�g adta az Amerikai Egyes�lt �llamok f�ggetlens�g�nek sz�z�ves �vfordul�ja alkalm�b�l. A szobr�sz Fr�d�ric Auguste Bartholdi volt, a bels� szerkezet m�rn�ki munk�it Gustave Eiffel v�gezte.

A n�k�nt �br�zolt Szabads�g egy f�kly�t tart a jobbj�ban �s egy t�bl�t a balj�ban. A t�bla felirata JULY IV MDCCLXXVI – vagyis 1776. j�lius 4., az Egyes�lt �llamok f�ggetlens�g�nek kiki�lt�sa. A n�alak egyik l�ba l�ncokon �ll, ez jelk�pezi az elnyert szabads�got. Az United States Information Agency (USIA) szerint a korona h�t �ga a h�t tengert �s a h�t kontinenst jelk�pezi.

A teljes magass�g a talajt�l a f�klya tetej�ig 93 m�ter, bele�rtve a talapzatot is. Maga a szobor 46 m�ter magas. A szobor t�mege 204 tonna.

A talapzat m�sodik emelet�n lev� m�zeum a szobor t�rt�net�t mutatja be. A szobor belsej�ben csigal�pcs� vezet a koron�ban lev� kil�t�hoz, minden harmadik fordul�n�l pihen�vel. 1916 el�tt a jobb karban lev� l�tra is nyitva volt a nagyk�z�ns�g sz�m�ra, de ma m�r csak a szem�lyzet haszn�lhatja a f�klya vil�g�t�berendez�seinek karbantart�s�ra.

Vil�gszerte t�bb sz�z m�solat k�sz�lt a Szabads�g-szoborr�l. Van egy n�v�re P�rizsban, �s m�g n�h�ny Franciaorsz�gban; l�tezik m�solat Ausztri�ban, N�metorsz�gban, Olaszorsz�gban, Jap�nban �s Vietnamban. M�solatok k�sz�ltek tematikus parkok sz�m�ra �s rekl�m c�lj�b�l �s hazafias felbuzdul�sb�l.

A 2001. szeptember 11-ei terrort�mad�s ut�n Liberty Island decemberig nem volt l�togathat�, a szobor nagy r�sze azonban jelenleg sem az, fenntart�i szerint nem a terrorizmust�l val� f�lelem, hanem t�zv�delmi okok miatt. A hozz� tartoz� m�zeum m�r 2004. augusztus 3. �ta �jra l�togathat�, a szobornak azonban csak t�zemeletes talapzat�ba lehet bemenni, ennek �vegmennyezet�n �t a fels� vasszerkezet megtekinthet�. Naponta csak 3000 l�togat�t fogadnak, szigor� biztons�gi el��r�sok mellett (hasonl�an a rep�l�t�ri ellen�rz�shez), a jegyeket a szigetre utaz�s el�tt meg kell venni. (Mag�t a szigetet naponta kb. 15 000-en l�togatj�k.)

Ken Salazar bel�gyminiszter 2009. j�lius 4-�n �jra megnyitotta a szobrot a l�togat�k el�tt, azonban a l�togat�k sz�ma er�sen korl�tozva van, naponta kb. 240 ember mehet fel a szobor kez�ben l�v� f�kly�ig.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabads%C3%A1g-szobor_%28New_York%29