A Csatorna-alag�t (angolul Channel Tunnel) vagy Csalag�t (Chunnel) egy 50,5 km hossz� vas�ti alag�t a La Manche csatorna alatt a Doveri-szorosn�l, amely az angliai Dover melletti Folkestone-t  k�ti �ssze a franciaorsz�gi Calais k�zel�ben fekv� Coquelles v�ros�val.

A hatalmas projekt t�bbsz�r megakadt, de v�g�l 1994-ben siker�lt befejezni az alagutat. Ez a vil�g m�sodik leghosszabb alag�tja, a jap�n Szeikan-alag�t ut�n, amely �sszess�g�ben hosszabb, de tengeralatti r�sze r�videbb; teh�t a Csatorna-alag�t a vil�g leghosszabb tenger alatti alag�tj�nak tekinthet� (39 km).

Az alagutat a Eurotunnel c�g �zemelteti. Az American Society of Civil Engineers kijelentette, hogy az alag�t egyike a modern vil�g h�t csod�j�nak.

A k�zhiedelemmel ellent�tben nem egy alag�t, hanem egy alag�trendszer �p�lt meg a La Manche csatorna alatt. Az alag�trendszer k�t, 7,6 m bels� �tm�r�j� vonalalag�tb�l �s egy 4,8 m bels� �tm�r�j� szervizalag�tb�l �ll. A teljes alag�thossz 3 � 50,5 km, azaz 151,5 km. A tengeralatti alagutakb�l 21,9 km az angol szektorban, 16 km pedig a francia szektorban fekszik.

A Csalag�t francia bej�rata Coquelles-n�l

A SZERELV�NY

Az Eurostar vonatjai az alag�ton kereszt�l P�rizst �s Br�sszelt k�tik �ssze Londonnal. A TGV vonatok egy�bk�nt 300 km/�r�s sebess�g�t az alag�tban 140 km/�r�ban maxim�lt�k.

Mind a szem�ly-, mind a teheraut�kat k�l�n erre a c�lra tervezett kompvonatok sz�ll�tj�k �t az alag�ton. A Csatorna-alag�ton k�zleked� vonatok z�rt ingavonatok, mindk�t v�g�k�n hajt�fejjel.

H�romf�le szerelv�ny van:

1. Kamionsz�ll�t� - A teheraut�kat sz�ll�t� kompvonatok nyitottak, r�csos ac�lszerkezet fel�p�tm�nnyel. A teheraut�sof�r�ket a vonathoz tartoz� �tkez�kocsiban sz�ll�tj�k. Ennek r�szben az az oka, hogy a ki�lezett versenyhelyzetben a komphaj�kon bevett szok�soknak megfelel� vend�gszeretetet biztos�thassanak a sof�r�knek.

2. Szem�lyaut�-sz�ll�t�: A szem�lyaut�k sz�ll�t�s�ra tervezett vonatok z�rt vagonokkal k�sz�ltek, amelyeket a kocsik behajt�sa ut�n leereszthet�, t�z�ll� falakkal osztanak szakaszokra. A vezet� �s az utasok a kocsikban maradnak a mind�ssze 33 perces �tra. A kocsik 2 szinten vannak. Az utasok kisz�llhatnak menet k�zben, �s n�zel�dhetnek. A szerelv�ny teljes hossz�ban �tj�rhat�, de menet k�zben, indul�s el�tt a kocsik k�zti �tj�r�kat lez�rj�k a t�zvesz�ly miatt. Gyalogosan �t lehet jutni a k�t ajt�n. A k�t ajt� nem lehet egyszerre nyitva, zsilipszer�en m�k�dik, �gy egyszerre csak egy ember mehet �t egyik vagonb�l a m�sikba.

3. Busz-sz�ll�t�:

Hasonl� a szem�lyaut�-sz�ll�t�hoz, de egyszintes. Az emeletes buszok is elf�rnek benne.

Az alagutat 2010-t�l tehervonat forgalom lebonyol�t�s�ra is haszn�lj�k.

Szem�lyg�pkocsik besz�ll�t�sa

Bel�lr�l egy buszsz�ll�t� vagon

K�lts�ge: A tervezett 6 helyett 10 milli�rd fontba ker�lt. Az alag�tr�szben a k�lts�gt�ll�p�s jelent�ktelen volt. A tervezettn�l sokkal nagyobb k�lts�gek a vas�ti vagonok �s egy�b berendez�sek beszerz�s�n�l keletkeztek, f�leg a t�zbiztons�gi k�vetelm�nyek szigor�t�sa miatt.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csatorna-alag%C3%BAt