A Gal�pagos-szigetek (spanyolul Archipi�lago de Col�n vagy Islas Gal�pagos) egy 13 nagyobb szigetb�l, 6 kisebb�l �s 107 szikl�b�l �ll� vulkanikus szigetcsoport. K�zigazgat�silag Ecuadorhoz tartoznak.

Az els� sziget 5-10 milli� �ve keletkezett forr�pontos vulkanizmus k�vetkezt�ben. A legfiatalabbak, az Isabela �s a Fernandina m�g mindig alakulnak; a legut�bbi vulk�nkit�r�s 2005-ben volt.

A szigetek az Egyenl�t� k�rny�k�n helyezkednek el, Ecuadort�l 965 km-re nyugatra.

A szigetcsoport h�res az endemikus fajok magas sz�m�r�l, �s k�zkelet� t�vhit, hogy a gal�pagosi f�ldipintyek tanulm�nyoz�sa adta a d�nt� l�k�st Charles Darwinnak az evol�ci� elm�let�nek kifejleszt�s�hez.

A szigetcsoportot 1535. m�rcius 10-�n fedezt�k fel a spanyolok; od�ig lakatlan volt.

A 17. sz�zadban John Cook �s William Cowley is j�rt itt.

A szigetek legh�resebb �llatai a gal�pagonak nevezett gal�pagosi �ri�stekn�s�k vagy elef�nttekn�s�k – �s persze a szigetr�l szigetre k�l�nb�z� Darwin–pintyek, amik val�j�ban nem is a pinty- hanem a s�rm�nyf�l�k – �s m�ra a vil�g legalaposabban tanulm�nyozott vad�llatai k�z� tartoznak. K�l�nlegesek az itt �l� legu�nok. Itt �l a gal�pagosi medvef�ka.

Tov�bbi mad�rk�l�nlegess�ge a k�kl�b� szula, de itt f�szkelnek a gal�pagosi albatroszok  �s igazi k�l�nlegess�gek a gal�pagosi pingvinek.

A szigetek k�r�li v�zben egyebek k�zt tengeri legu�nok, a sz�razon pedig varacskosfej� legu�nok  �lnek.

1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park r�sze lett.

Gal�pagosi �ri�stekn�s

Gal�pagosi medvef�ka

Tengeri legu�n

K�kl�b� szula

Varacskosfej� legu�n

Gal�pagosi pingvin

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gal%C3%A1pagos-szigetek