A Nagy-korallz�tony F�ld�nk legnagyobb korallz�tonya, a Korall-tengerben tal�lhat�, nem messze �szakkelet-Ausztr�lia Queensland nev� �llam�nak partjait�l. 2000 km hosszan h�z�dik, 34,4 milli� hekt�ron, �s m�g az �rb�l is l�that�. Nagyj�b�l 3000 korallz�tonyb�l �s k�r�lbel�l 900 kisebb-nagyobb szigetb�l �ll, melyek nagyj�b�l azonos t�vols�gra vannak a tengerpartt�l.

A Nagy Korallz�tonyon t�bb nemzeti parkot is kialak�tottak. Ezek egyike – az 1975-ben l�trehozott – Z�ld sziget, amely alig 3 m�terre emelkedik ki a Csendes-�ce�n szintje f�l�. Felsz�n�t f�leg k�kuszp�lm�k bor�tj�k. Partjait feh�r korallhomok fedi, melybe levestekn�s�k �s k�z�ns�ges cserepestekn�s�k rakj�k pingponglabd�nyi toj�saikat. A kikel� apr� tekn�s�ket els�sorban a szigeten f�szkel� sir�lyok �s cs�rek vesz�lyeztetik, amelyeknek k�nny� pr�d�t jelentenek a homokban csetl�-botl�, a v�z fel� igyekv� apr�s�gok.

A szirteket f�k�nt k�korallok �s szarukorallok �p�tik fel, l�trehozva egy fantasztikusan sz�nes tengeralatti vil�got. A vizsg�latok meg�llap�t�sa szerint 400-n�l t�bb korall faj vesz r�szt a szirt�p�t�sben. A szirtek �s zegzugaik hallatlanul soksz�n� �l�vil�gnak ny�jtanak meg�lhet�si �s megteleped�si lehet�s�get. Gyakran l�that� a 2 m�zs�ra is megn�v� �ri�skagyl�, melybe nem aj�nlatos belel�pni, mert oly szorosra tudja z�rni h�j�t, hogy szinte lehetetlen t�le megszabadulni. A m�rges k�pcsiga  emberre n�zve is kellemetlen m�regfogakkal rendelkezik. A feh�r kauricsiga viszont hossz� id�n kereszt�l p�nzk�nt szolg�lt a tengerparti n�pek sz�m�ra. Rokona, az �kl�mnyi tigriscsiga egyik legszebb porcel�ncsiga, mely az eml�kt�rgy �zletek gyakori szerepl�je. A lag�n�k csendes viz�ben otthonos a nagy termet�, ak�r f�l kil�ra is megn�v� r�k, a languszta �s a medver�k.

E ter�let legsz�nesebb �s leggazdagabb �llatcsoportja azonban minden bizonnyal a halak. T�bb, mint 1500 fajt �rtak itt le. A narancs-fekete-feh�r narancs boh�chalak  j�t�kosan bujk�lnak a m�sokra hal�los veszedelmet jelent� vir�g�llatok karjai k�z�tt. A pomp�s papag�jhalak n�gy el�reny�l� "fog�val" csipkedik az apr� korallpolipokat. A szirtek rejtett zugaiban �l a mag�nyos �s harap�s mur�na  arra lesve, hogy k�zel�be t�vedjen valami ehet� hal. A rejt�sz�n� k�hal emberi szemnek alig �szrevehet�en lapul a korallszikl�kon. Meg�rinteni azonban �letvesz�lyes, mert �sz�inak megny�lt t�sk�i er�s m�regmirigyekkel kapcsolatosak. Az �l�nksz�n� v�r�s s�g�r felt�n�en nagy szemekkel rendelkezik, �s gyakran l�that�, amint apr� halrajok k�z� v�g pr�d�t keresve. Az egy m�ter hossz�s�g�ra is megn�v� bonit�k csoportosan vad�sznak, sokszor eg�szen k�zel a felsz�nhez.

K�ts�gtelen�l e vizek legh�resebb, vagy ink�bb h�rhedtebb �llatai a porcos halak k�z� tartoz� c�p�k, amelyek k�z�l sz�mos faj el�fordul a Nagy Korallz�tony k�zel�ben �s �vente t�bb f�rd�z� illetve k�nny�b�v�r is �ldozatul esik kiel�g�thetetlen �tv�gyuknak. �rdekes, hogy �ppen a legnagyobb faj, a 8-10 m�terre is megn�v� �ri�sc�pa egy �rtalmatlan plankton ev� �llat. Nem �gy a sz�rkec�p�k, vagy a dajkac�p�k, amelyek k�zismerten moh� ragadoz�k. Rokonuk, a k�kpettyes t�sk�sr�ja legt�bbsz�r az aljzaton, a vil�gos korallhomokon lapul. A sz�nes halrajok k�z�tt gyakran felt�nnek az ajakos halak, amelynek b�r�t 4-5 centim�teres t�sk�k bor�tj�k. Amennyiben vesz�lyt �rez, test�t felpump�lja leveg�vel aminek k�vetkezt�ben g�mb�ly�v� v�lik, mint egy megalom�ni�s vadgesztenye. Nincs az a halev� ragadoz�, amely meg ne gondoln�, hogy kikezdjen vele. A korallok k�z�tt sz�mos t�sk�sb�r� is megtelepszik. K�l�nb�z� tengeris�n�k  �s tengericsillagok, amelyek mind a szirtek ny�jtotta ter�tett asztal vend�gei. A lag�n�k homokj�ban helyenk�nt akkora tengeriubork�k  fekszenek.

A Nagy-korallz�tonyt 1981 �ta tartj�k sz�mon a Vil�g�r�ks�g r�szek�nt.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-korallz%C3%A1tony