A Parthenon az �kori Ath�n meger�s�tett k�zpontj�ban �p�lt templom. A G�r�gorsz�gba utaz� turist�k egyik leggyakoribb c�lpontja. Szobraival a vil�g sz�mos m�zeum�ban tal�lkozhatunk. Az �kori g�r�g imah�zak �ltal�ban egyszer�, n�gyzet alaprajz� �p�letek voltak, keleti oldalukon annak az istennek a szobr�val, akinek tisztelet�re �ll�tott�k. A nagyobb templomok oszlopcsarnokokkal (periszt�lionnal) voltak �vezve. A Parthenon az �kori g�r�g m�v�szet, �p�t�szet, szobr�szat remek p�ld�ja.

Az �p�let a Kr. e. V. sz�zad k�zep�n �p�lt. A Parthenon d�r st�lusban �p�lt, 69,5 m�ter hossz�, 30,5 m�ter sz�les. A bels� udvaron �p�lt cell�t az oszlopcsarnok vette k�r�l. A periszt�lion 46 oszlopb�l �llt. A homlokzati oldalon 8 oszlop l�that�.Az oszlopokat, a homlokzatot �s a p�rk�nyokat m�rv�nyb�l faragt�k, a tet�t f�b�l k�sz�tett�k. A templom �p�t�szeti elrendez�se az egyszer� fatemplomok szerkezet�t id�zi, de meg�rzi a kor technikai megold�sainak eleganci�j�t.

A Parthenont egy kor�bbi Ath�n�-templom hely�n �p�tett�k. A templomban �llt Pheidiasz alkot�sa, egy aranyb�l �s elef�ntcsontb�l k�sz�tett hatalmas istenn�szobor. Ath�n� Pharthenosz a h�bor� istenn�je, a k�lt�k, a k�zm�vesek, a filoz�fusok p�rtfog�ja volt. A Parhenon nemcsak templomul szolg�lt, hanem kincst�r is volt egyben.

A Parthenont eredetileg val�sz�n�leg tarka fest�s bor�totta. A templomot a k�s�bbiekben k�l�nb�z� c�lokra haszn�lt�k. Volt g�r�g-ortodox, r�mai katolikus templom, s�t mecset is. A t�r�k�k l�porrakt�rnak is haszn�lt�k. 1687-ben a velenceiek t�mad�sa sor�n felrobbant, �s a templom s�lyosan megrong�l�dott. A XIX. sz�zadban r�szben restaur�lt�k. A szobrok egy r�sze idegen m�zeumokba ker�lt.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/europa/parthenon.html