A versailles-i kast�ly (franci�ul: Ch�teau de Versailles) 1682-t�l eg�szen a forradalomig, azaz 1789-ig a francia kir�lyok lakhelye volt; XIV. Lajos, a Napkir�ly rezidenci�ja, az eur�pai kast�ly�p�t�szet cs�cspontja, az abszol�t hatalom szimb�luma.

Versailles -ba P�rizsb�l aut�val �s vonattal egyar�nt utazhatunk.  A Versailles k�rny�ki erd�ket m�r XIII. Lajos kir�ly is gyakran felkereste, ez�rt egy vad�szkast�lyt �p�ttetett ide. Az �p�tkez�st fia, XIV. Lajos nagyrat�r� tervek alapj�n folytatta. Nem volt megel�gedve palot�ival, ez�rt elhat�rozta, hogy Versailles -ban egy �j, pomp�s kir�lyi kast�lyt �p�t. A Versailles-i kast�ly �p�letegy�ttese v�g�l olyan m�ret�v� n�tt, hogy az eg�sz francia udvar elf�rt benne.

Versailles �p�t�si munk�latai 1661-ben kezd�dtek, �s t�bb �vtizedig tartottak. A Versailles-i kast�ly �p�let�re jellemz� a klasszikus rendezetts�g, a szimmetria Franciaorsz�g m�lt�s�g�t �s a kir�ly hatalm�t hangs�lyozta. Az �p�tkez�s a „Napkir�ly"sz�m�ra hihetetlen kiad�sokat jelentett, ami a kincst�rnokai tiltakoz�s�t is kiv�ltotta. A p�rizsi nemess�g sz�vesen l�togatott Versailles parkjaiba, megcsod�lta szobrait, sz�k�k�tjait, mesters�ges sziklabarlangjait, a barokk udvari �nneps�gek helysz�n�t.

A Versailles-i kast�lyban gyakran mutattak be oper�kat �s sz�ni el�ad�sokat, t�bbek k�zt Moli�re darabjait. Az eg�sz Versailles nem sokban k�l�nb�z�tt egy hatalmas sz�npadt�l. A rendezv�nyek hagyom�ny�t XIV. Lajos ut�dai is folytatt�k.  Mari� Antoinette egy k�l�n�ll� sz�nh�zat is �p�ttetett a park f�i k�z�. Versailles parkjaiban sz�mos kil�t�, s�t�ny tal�lhat�, valamint az �n�ll� csatornarendszer, a Grand Canal, amelyet Kis Velenc�nek is h�vj�k. A hatalmas alapter�let� Versailles-i kast�ly k�zep�n tal�lhat� a 73 m�ter hossz�, 10,6 m�ter sz�les �s 12,8 m�ter magas t�k�rterem. Az �p�let 17 ablak�val szembe ugyanannyi t�kr�t helyeztek el, �gy minden ir�nyb�l a park l�tszik.

Versailles parkjait �gy alak�tott�k ki, hogy sok szobrot lehessen benn�k fel�ll�tani. A Versailles-i kast�ly t�k�rterme el�tt k�zvetlen�l k�t t� tal�lhat�. Szobrai Franciaorsz�g foly�it jelk�pezik. Egyes szobrok �llatalakokat �s �kori mitol�giai alakokat, (Apoll�, Bacchus, Mercurius �s Silenus) �br�zolnak. N�h�nyuk a klasszikus m�vek h� m�solata, mint p�ld�ul a V�nusz-szobor. A rengeteg nevezetess�g, l�tv�nyoss�g turist�k t�megeit vonzz�k a Versailles-i kast�lyba, �s az azt �vez� parkokba.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/europa/wersailles.html