Asszu�n a N�lus keleti partj�n fekszik, 966 kilom�terre, d�lre Kair�t�l. Kair�b�l rep�l�g�ppel �s vonattal �rhetj�k el. Haj�val k�zvetlen�l Asszu�nban k�thet�nk ki. A g�t Asszu�nt�l 13 kilom�terre tal�lhat�, a foly�n felfel� haladva. Az Asszu�ni-g�tat 1971-ben adt�k �t, az �p�t�s�t 11 �vvel kor�bban kezdt�k. A duzzaszt� 111 m�ter magas, 3,8 kilom�ter hossz�, az alapzat�nak sz�less�ge 975 m�ter, felfel� haladva 40 m�teress� keskenyedik. Akkora mennyis�g� anyagot haszn�ltak az �p�t�s�hez amennyi 17 Kheopsz-piramishoz lenne elegend�.

A g�t felett egy n�gys�vos �ton lehet �thaladni egy diadal�v mellett. A duzzaszt� nyugati sz�l�t hatalmas l�tuszvir�got form�l�, n�gy, k�r alak�, hegyes, feh�r k�oszlopb�l �ll� eml�km� jelzi. A g�t keleti oldal�n van a csatorna, amelyben az er�m� turbin�i kaptak helyet. A foly� feltart�ztat�s�val hatalmas mennyis�g� vizet tudnak t�rolni a Nasszer-t�ban. Ez a vil�g legnagyobb mesters�ges tava. V�zfel�lete 5244 n�gyzetkilom�ter.

Az Asszu�ni-g�ttal (Szadd-el-�li) siker�lt a N�lus �rad�sait kisz�m�that�v� tenni. Az egyiptomiak �let�t mindig er�sen befoly�solta a N�lus �rad�sa, v�zszintje. A g�tnak k�sz�nhet�en megn�vekedett a megm�velhet� f�ldter�letek nagys�ga. A g�t �p�t�s�nek azonban �ra is volt. Megv�ltoztak a N�lus delt�j�nak �kol�giai viszonyai, a v�z s�tartalma az �ghajlatot is befoly�solja. A g�tat n�metek tervezt�k, az �p�t�sben a Szovjetuni� seg�tett.

Az Asszu�ni-g�t �p�t�se sor�n 451 ember vesztette �let�t. A v�z foly�s�nak ir�ny�ban �szakra tal�ljuk az 1902-ben elk�sz�lt r�gi g�tat. Ez akkor a hasonl� l�tes�tm�nyek k�z�tt vil�gels� volt. Az arabok egyszer�en csak a g�tnak (El-Szadd) nevezt�k. A duzzaszt� �p�t�s�hez 60 ezer n�biai �s szud�ni ember otthon�t kellett lerombolni, �s elk�lt�ztetni �ket. �kori m�eml�keket lepett el a v�z. Az UNESCO akci�j�nak k�sz�nhet�en a legfontosabbakat siker�lt �thelyezni, de a Philai-sziget p�ld�ul �r�kre els�llyedt. Templomait elemeire bontott�k, besz�mozt�k, �s egy magasabb szigeten �jra fel�p�tett�k.

A ment�si akci� legnagyobb v�llalkoz�sa a h�res Abu-Szimbel sziklatemplomok �thelyez�se volt, ezek most Asszu�nt�l 282 kilom�terre tal�lhat�ak. A templomokat �s szobrokat kifejtett�k a hegyb�l, sz�ll�that� darabokra f�r�szelt�k, �s �gy vitt�k el. A templomokat II. Ramszesz f�ra� parancs�ra egyetlen sziklat�mbb�l faragt�k ki. A nagyobbik templomot a homlokzat�n n�gy 20 m�teres, �l� f�ra�szobor �rzi. Az �l� Ramszesz figur�k �leth� portr�k. A templomot �gy t�jolt�k, hogy az �v k�t napj�n a felkel� nap sugarai behatolva az istenszobrokat vil�g�ts�k meg. A homlokzat 4 szobra k�z�l az egyiknek f�ldreng�s k�vetkezt�ben let�rt a feje. A kisebb szobrok a f�ra� gyerekeit, �s feles�g�t, Nofertitit �br�zolj�k.

Forr�s: http://vilagcsodai.hu/afrika/asszuan.html